Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
244 KISKUNHALAS ALMANACH kunhalas város képviselő-testületének tagja volt. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Kállay-Tóth Eglantine: A Tóth család. 1993. (Kézirat, TJM 20851). Sz.A. Tóth Kálmán (Kkh., 1862. okt. 16 - Kisszállás, 1923. júl. 18.) dr., ügyvéd. Kiskunhalas város polgármestere 1891. jan. 19. és 1893. júl. 23. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek című fejezetében. Tóth Károly (Kkh., 1876. szept. 28. - Bp., 1928. ápr. 21.) jogász, egyetemi tanár. Tóth Lajos jogász ikertestvére. Tooth János helytörténész unokája, Tóth János földbirtokos, ref. főgondnok fia. Középiskoláit szülővárosában végezte (1894), a jogi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, ahol 1904-ben királyi kitüntetéssel jogi doktorrá avatták. Jogi diplomájának megszerzése után külföldi tanulmányutat tett. Hazatérve bírósági szolgálatba lépett, majd 1905- 1913 között debreceni jogakadémiai tanár, közben 1912-ben bp-i egyetemen magántanár (polgári perjog). 1913-tól kolozsvári, 1920-tól szegedi egyetemi tanár (polgári perjog). 1921-22-ben Szegeden az egyetem jogtudományi karának dékánja. 1926-27-ben az egyetem rektora. 1927-től a felsőházban a szegedi egyetemet képviselte. 1928-ban tragikus villamosbaleset áldozata lett. Emlékét őrzi a szegedi egyetem alapítását ábrázoló dombormű (Szeged, Aradi vértanúk tere). Fő munkái: Magánjogi jogvédelem a kereskedelmi jogban (I., Debrecen, 1907); Polgári törvénykezési jog (I II., Debrecen, 1923). Irodalom: Szinnyei 14. 1914. 412-413.; T. K. (Széphalom 1928, több megemlékezés); Moór Gyula: T. K. (Társadalomtud. 1928.).;Nagy Szeder István 1936.113- 114.;Nagy Czirok László - Vorák József: 1965. 367-368.; MÉL 1969.894.; Kép: TJM F2194. Sz.A.-Sz.S. Tóth Lajos (Kkh., 1876. szept. 28. - Bp., 1936. nov. 25.) jogász, egyetemi tanár, akadémikus. Tóth Károly jogász ikertestvére. Tooth János helytörténész unokája, Tóth János földbirtokos, ref. főgondnok fia. Középiskoláit szülővárosában végezte (1894), a jogi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, ahol 1904-ben királyi kitüntetéssel jogi doktorrá avatták. Hazai jogi tanulmányainak elvégzése után bírósági szolgálatot teljesített, 1904-14 között debreceni jogakadémiai tanár, közben 1910-ben bp-i egyetemi magántanár. 1914-től a debreceni egyetem tanára (magánjog). A jog és államtudományi karnak kétszer volt dékánja. 1919-1920-ban rektorhelyettes, 1934- 1935-ben rektor. A debreceni egyetemet a felsőházban képviselte. Az MTA levelező tagja (1933). Elnöke a debreceni Tisza István Tudományos Társaságnak, örökös tagja a debreceni Csokonai Körnek. A református országos zsinat rendes tagja. Fő munkái: A növedékjog (Debrecen, 1908); Vélemény a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéről (Debrecen, 1914); Magyar magánjog (I II., Debrecen, 1923); Magyar magánjog. Általános tanok (I II., Debrecen, 1923); Dologi jog (Debrecen, 1930); Öröklési jog (Debrecen, 1932); Kötelmi jog (Debrecen, 1938). Irodalom: Szinnyei 14. 1914. 416.; Szentpéteri Kun Béla: T. L. emlékezete (Debrecen, 1938); Nizsalovszky Endre: T. L. levelező tag emlékezete (Akadémiai Értesítő 1941); Zámbó Aurél 1934. 77.; Nagy Szeder István 1936. 114.; Nagy Czirok László-Vorák József: 1965.368.;MÉL 1969.894- 895.Kép:TJMF2193. Sz.A.-Sz.S. Tóth Lajos (20. század) építész. A római katolikus temetőben épült a Babanyecz-család sírkápolnája 1927-ben. A kivitelező Tóth Lajos kkh-i építési vállalkozó volt. 1928-ban megépíti emeletes bérházát. (Tóth-ház, Garbai Sándor utca 6.) 1937-1940 között vezetésével készült a katolikus templom bővítése (közösen Menczer Henrik építésszel). 1940-ben a templom körüli térrendezés, lépcsők, támfalak Tóth Lajos tervei szerint készültek. Irodalom: Gacsári Kiss István 1991. 25; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei 1994.19.21.71. Sz.A. Tóth Mihály (? - ?) főbíró 1760. nov. 1-1761. nov. 1. 1761-ben épült az Archívum a Városházában. Forrás: BKML Kh. V.201.a. 9.p. 151.p. Cs.G. Török Elek (1824-1910) főbíró 1867. febr. 23- tól. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: BKML Kh. V.244.C. 1864.; Nagy Szeder István 1936.341. Cs.G. Tumó Máté (Kkh., 1863. szept. 23. - Kkh., 1933. dec. 24.) festőművész. Kkh.-Eresztőpusztán töltötte gyermekkorát. Bp.-en elvégezte a Képző- művészeti Főiskolát. Műterme volt Kkh.-on. Arcképfestő lett. Főleg olajfestmény és ceruzarajz portrékat készített. Nagyon sok halasi családnak
