Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 241 művésztelep megalapításában Hollósi Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István társaságában. A telepnek végig egyik leghívebb tagja maradt. 1902 után az iskola tanára, majd 1919-től a telep vezetője lett. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. A nagybányai művésztelep egyik jellegzetes mestere volt. A Petőfit és az 1848-as témát igen szerető Thorma másik nagyon híres képét a Talpra magyar!-t évtizedekig festette (TJM Kkh.) Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányai művésztelepre jellemző elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában érdekelte. Gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban rendezték 1939-ben. Emlékkiállítását a TJM-ban 2000-ben. Fő műveiből: Berki Antal és felesége, Bilcz Irén portréja (1892), Kocsisok közt (1902), Október elseje (1903, amely Münchenben és a Saint Louisi világkiállításon aranyérmet nyert), Kártyázok (1904), Húsvéti kenyérszentelés, Tavasz (1910-es évek), Ibolyaszedők (1920), Mezőn (1927), Fürdőzők (1926-33), Domboldal, Klastromréten, Zazar parti táj (1930-as évek). 1975-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Emlékét szobor, utca és intézmény őrzi. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: Radocsay Dénes: T.J. 1954.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 372-374.; Művészeti Lexikon 1968. 538.; MÉL 1969. 857-858.; Bay Miklós - Boros Judit - Murádin Jenő: Thorma. Bp., 1997.; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. Kkh., 1998. Kép: Murádin Jenő: T. J. 1848- asképei.Kkh., 1998.3.kép. Sz.A. Thúry József (Makád, 1861. dec. 25. - Szabadka, 1906. máj. 22.) tudós, orientalista, a keleti nyelvek és a magyar őstörténet kutatója, tanár, könyvtáros, akadémikus, közíró. Református vallá- sú, egyszerű földműves családból származott. Az elemi iskolát Makádon végezte, majd gimnáziumi tanulmányokat folytatott Kunszentmiklóson és Budapesten. A magyar őstörténet és a török nyelv már középiskolás korában érdekelte. Ez az érdeklődés vezette Thúryt 1880-ban az egyetemre, ahol sok keleti és nyugati nyelvvel foglalkozott. Közvetlenül Vámbéry Ármin tanítványa lett, akitől őstörténetet tanult. Emellett megismerte a perzsa és arab nyelvet is. Az európai nyelvek közül francia, angol, orosz és német nyelven beszélt. Az egyetem befejezése után 1884 nyarán négy hónapos tanulmányútra küldték ki Konstantinápolyba. Hazatérve a Kereskedelmi Akadémián lett a török nyelv tanára. 1887-től Nagykőrösön, majd Szilá- dy Áron meghívásának eleget téve Kkh.-on lett a gimnázium tanára 1888-1906 között. Magyar és latin tanári munkája mellett bőven jutott tudományos tevékenysége számára idő. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1900 és 1906 között a tanári munkája alól mentesítette az egyháztanács, hogy tudományos tevékenységét zavartalanul végezhesse. 1906-ban Budapesten egyetemi tanári kinevezést kapott a keleti nyelvészeti tanszékre Vámbéry Ármin utódaként. Azonban pár hónappal álláshelyének elfoglalása után meghalt. Kutatásai az ösz- szehasonlító nyelvészet, az irodalomtörténet és történet területére vonatkoznak. Hunfalvy és Bu- denz elméletével szemben a hun magyar közös eredet híve volt. A magyar nyelv eredetét a keleti nyelvekben kereste. Legjelentősebbek voltak töröknyelvészeti munkái. Az ő fordításában jelentek meg 16. sz-i török történetírók magyar vonatkozású szövegei az MTA által közzétett Török történetírók című sorozatban. (I-П., Bp., 1893-1896). Fő müvei: A kasztamuni török nyelvjárás (Bp., 1885); Csagatáj szótár (Bp., 1903);Töröknyelvemlékeka XIV. század végéig (Bp., 1904); A közép-ázsiai török irodalom (Bp., 1904). 1999 tavaszától működik a Thúry József Alapítvány és a gimnázium épületében 2001. szept. 6-án nyílt meg a Thúry József Könyvtár. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét intézmény, rendezvény és kopjafa őrzi. Irodalom: Gimnázium Értesítője 19051906., 1907-1908., 1933-1934.; MÉL 1969. 860.; Vásáry István (Halasi Téka 6.) Kkh. 1986. Kép: TJM 15894. G.Á.-L.L. Thuróczy Dezső (Kkh., 1879. okt. 31. - Kkh., 1963. máj. 10.) dr., ügyvéd. Kiskunhalas város helyettes polgármestere 1920. jan. 26-tól, polgár- mestere 1924. febr. 20. és 1930. jan. 15. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgár- mesterek című fejezetében. Thuróczy István (? - ?) Munkája: Steph. Thuróczy ac aliorum in Cumunicali oppido Halas residentium nobilium instantia (1790). Irodalom: Szinnyei 14.1914.143 Gy.A. Tooth János (Karczag, 1774. febr. 5. - Kkh., 1826. szept. 6.) helytörténész, ügyvéd, városijegy- ző, törvényszéki ítélő bíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Kar-
