Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 1. Kiskunhalas rövid bemutatása Szakái Aurél
20 SZAKAL AUREL Számos híres ember született, tanult, dolgozott, tevékenykedik, alkot Kiskunhalason. Itt született többek között Thorma János festőművész, Markovits Mária iparművész, Nagy Czirok László néprajzkutató, Berki Viola festőművész. (Lásd Kiskunhalas almanach: Életrajzi lexikon; Díszpolgárok; Pro Űrbe díjasok; Ki kicsoda Kiskunhalason; Bibliográfia.) Kiskunhalas múltja dátumokban 10-13. század Árpád kori falvak a mai Kiskunhalas területén. 1246 körül kunok letelepedése Kiskunhalas környékén. 1347. Köncsög kun ispán szállása. A majdani mezőváros első írott említése. 1366. Halasi Köncsög ispán (comes Küncheg de Halas). A Halas név első említése. 1390. Halas búcsújáróhely. 1396. Halas Remetei István zálogbirtoka. Halas polgárainak (hospes) említése. 1408. Zsigmond király Halason jár. 1429. Halas Kátai Mihály zálogbirtoka. 1439. Halas mezőváros (oppidum) Hunyadi János zálogbirtoka. Városként az első említés. 1440. Halas kun székközpont. 1456 táján pestis. 1490. Halas Corvin János birtoka. 1509. Halas mezőváros királyi birtok. 1526. A török kifosztja a várost. 1542. Halas behódol a töröknek. 1561-től Halas a Paksi család birtoka. 1566. Török pusztítás. 1569. Újratelepülés. 1596. Pusztulás. 1626. Újratelepülés. 1634. Halas város címeres pecsétje: hal és víz felett vízililiom. 1663. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Halason. 1664. Református iskola a településen. 1679. Pestis. 1681. A Jászkun kerület megalakulása. 1683-1699. A török elleni felszabadító háború megpróbáltatásai. 1686. A másfél évszázados török uralom vége. Buda és Szeged visszavétele. 1693. Esterházi Pál nádor oklevele Halas városnak. 1693. Kun-Halas város címeres pecsétje: három felfelé úszó hal. 1697. febr. 1.1.Lipót császár kiváltságlevele Halas városnak. 1702-1731. Halas a Német Lovagrend birtoka. 1703. aug. 23. Rákóczi Ferenc oklevele Halas városnak.
