Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
206 KISKUNHALAS ALMANACH kórház sebészeti osztályán végezte dr. Monszpart László Magyarországon először a Schmidt-Peter- son féle combnyakszegzést. 1944-ben a deportálások idején számos zsidót mentett meg a kórházban bújtatva. 1945 után intézete az alaptalanul üldözött kulákok, régi tisztségviselők menedékhelye lett. Ugyancsak 1945-öt követően volt a halasi római katolikus egyház világi elöljárója. 1949-ben kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, azonnal leváltották a halasi kórház éléről. Példamutató élete, embersége miatt temetésekor, utolsó útja mentén Szilády Áron utcai házától a katolikus temetőig a református egyház, a zsidó hitközség és a római katolikus egyház vezetői egyaránt ünnepélyesen álltak templomaik elé végső tiszteletül. Fő művei: A combtörések eredményes kezelése (Orvosi Hetilap 1918/11.); A lábszártörés kezeléséről (Orvosi Hetilap 1918/36.); Az intézeti és gyakorló-orvosi gyógykezelés összehangolása a töréskezelésben (Magyar Sebészet 1949). Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét utca őrzi. Irodalom: MEL 1969. 239.; Vas Benő Gábor: M.L. (= Szakái Aurél szerk.: Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi Téka 18. Kkh., 1996. 235-241.). Kép: TJM 96.16.1. Sz.A. Murgács Kálmán (Sepsiszentgyörgy, 1893. szept. 20. - Bp., 1966. márc. 25.) jegyző, zeneszerző. Halasi családból származik. Hasonnevű apja nyugdíjazásakor hazaköltöztek Kkh-ra. A diákéveit már itt töltötte. A halasi református gimnáziumban érettségizett 1913-ban. Ötödikes gimnazista korában a karácsonyi diákbálon mutatta be első zenei szerzeményét. A jegyzői tanfolyam elvégzése után a Felvidéken tevékenykedett. Zenei tehetsége azonban a művészi pályára terelte. Magánúton tanult zenét. 1918-tól Bp-en élt (1947- ig volt Halason háza). Angyali vigasz c. karácsonyi játékát 1921-ben mutatta be a Városi Színház. Több mint 300 népszerű dalt írt. Nótái 20 füzetben, 6 kötetben és sok más kiadásban jelentek meg. Országos hírű dalköltő volt. Irodalom: Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei Lexikon II. Bp., 1931; 191.; Zámbó Aurél 1934. 70.; Nagy Szeder István 1936. 100.; Lefler József: Nótakedvelőknek. Bp., 1986. Kép: Zámbó Aurél 1934.73. Sz.A. Musa István (Kkh., 1884. júl. 15,-Kkh., 1959. aug. 8.) dr., Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1931 és 1935 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Nagy Csaba (Máramarossziget, 1943. okt. 6. - Szeged, 1992. jan. 22.) Kiskunhalas város ország- gyűlési képviselője 1971 és 1980 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Nagy János (? - ?) főbíró 1745. ápr. 24. - 1746. ápr. 24. 1745-ben Leány Oskola építetett kő fundamentumra. A redemptio alkalmával, 1745-ben 79 huszárt állított ki teljes felszereléssel, 2016 rft kiadással a város. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. I. k. 8.p., 150.p.; Nagy Szeder István: Kkh.város története. II. 1993.125. Cs.G. Nagy Kálmán (Kkh., 1872. ápr. 17. - Bp., 1902. febr. 23.) szobrász. Szülővárosábanjárt gimnáziumba, ahol rajztanára, Dékáni Árpád hamar felismerte tehetségét, és a művészpálya felé irányította figyelmét. Ennek köszönhető, hogy a kilenc gyerekes, szegény családból származó Nagy Kálmán 1888 szeptemberében Bp.-re került az Iparművészeti Iskola kisplasztikái osztályába. Mesterei Bezerédy Gyula és Zala György voltak. Ez utóbbi műtermében sajátította el a mesterség finomabb fogásait. 1897-ben mutatta be a Műcsarnokban a Kődobáló fiú c. kisplasztikáját, amivel azonnal elismerést szerzett. A következő évben elnyerte a székesfőváros 2000 forintos szobrászati ösztöndíját. Az 1900. évi Párizsi Világkiállításra állami megbízást kapott a magyar népélet jellegzetes figuráinak kisplasztikái megmintázására. Nagy Kálmán néprajzi hitelességű karaktereket akart alkotni, ezért modelljeit Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Kkh. környékén kutatta fel (Debreceni juhász, Debreceni csikós, A kanász, Hódmezővásárhelyi gazda, Halasi juhász, stb.). A legsikerültebb alkotásokat az állam megvásárolta az alapítóban lévő Szépművészeti Múzeum (utóbb Magyar Nemzeti Galéria) számára. A művek terrakotta változatai Párizsban elnyerték a világkiállítás ezüstérmét. Nagy Kálmán 1900-ban Itáliában, Franciaországban, Németországban járt tanulmányúton és érezhetően a kor meghatározó szobrásza, August Rodin hatása alá került. Ilyen festő hatású felületképzéssel carrarai márványból alkotta meg (1899-1902 között) Kkh. város megrendelésére Erzsébet kirányné mellszobrát, amely a korabeli közgyűlési terembe
