Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
188 KISKUNHALAS ALMANACH ben a Magyar Szalonban több népdala jelent meg Zimonyi álnév alatt. 1884-ben Mijatovics szerb történetíró kétkötetes munkáját fordította le magyar nyelvre. Irodalom: Szinnyei 5. 1897. 225- 226. Gy.A. Jakab Antal (Kkh., kb. 1896 - Kkh., ?) fényképész, okleveles gazda. A szabadkai földműves iskolát 1910-ben végezte el. Az első világháború idején, 1915-ben bevonult katonának. 1915- 1919 között orosz hadifogságban járt. Apja 108 holdas homoki birtokán gazdálkodott (Rekettye puszta 245.). A környék egyik legjobban felszerelt gazdasága volt. A Gazdasági Egyesület tagja. Szabad idejében az 1920-30-as években szívesen készített fényképeket. Családját, szomszédait, környezetét és a várost fotózta. A Thorma János Múzeum gyűjteményében található néhány üveg- negatívja (F1181-1232). Pár felvétele már megjelent nyomtatásban. Irodalom: F. Szabó Géza: Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetése és címtára II. Bp., 1930.47.; Szakái Aurél: Kiskunhalas anno. Kkh., 1994. 128.,135.,137. kép. Kép: TJM 14344. Sz.A. Jankovich György jeszeniczei (Galábocs, 1821. - Galábocs, 1890. márc. 26.) Jászkun kerületi főkapitány. A Bach-korszak alatt végig császári-királyi Jászkun kerületi főkapitány 1850- 1861 között. Jankovich a hatalom iránt teljesen lojális vezető volt, de a szabadságharc alatti tevékenységéért a Jász Kerületből senki nem került börtönbe. A Bach-korszak után a Hármas Kerületben visszaállt a régi közigazgatási rendszer. Jankovich 1861.jan-tól 1864. jan. 9-ig Jászkun kerületi főkapitány. 1864-től a Helytartó Tanács alel- nöke. Irodalom:. Sugámé Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995. 47- 48. Sz.A. Járosi Károly (Kkh., 1848. okt. 22. - Bp., 1900. okt.) jogász, jogi szakíró. Középiskolai tanulmányait Halason, Zentán és Szegeden végezte, a jogi egyetemet Bécsben kezdte és Pesten fejezte be. 1876-ban ügyvédi, 1877-ben jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályáját az abaújszántói járásbíróságon albíróként kezdte, majd ugyanitt járásbíró lett. Innen 1888-ban a kassai királyi törvényszékhez bírónak, 1890-ben pedig a pesti királyi ítélőtáblához kisegítő bírónak. A királyi ítélőtáblák szétosztásakor 1891-ben a nagyváradi királyi ítélőtáblához nevezték ki. Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1884. A perfeljegyzés kérdéséhez), a Büntető Jog Tárában (1884. Ki a bűnös, ki a vétkes? A fegyveres lopás kérdéséhez; 1886. Szükséges-e a járásbírósági eljárásban állandó vádközeg alkalmazása, Célszerű len- ne-e a járásbíróságok büntető bírósági szervezetébe a laicus elemet bevonni; 1887. Az 1881. évi XXXVII. törvénycikk 5. és 8. -áról és a pénzbüntetés átváltoztatásáról, A kérdések hatása az esküdtszéki eljárásban; 1890 Magyarosodjunk, Azokról az ítéletekről, melyeket teljesíteni nem lehet. Irodalom: Szinnyei József 5. 1897.; Vasárnapiújság, 1900.40. sz. H.E. Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. máj. 23. - Bp., 1946. ápr. 11.) politikus, miniszter, háborús bűnös. 1939-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Járossy Mihály (Kkh., ? - ?) református lelkész. Halasi származású lelkész. Megjelent munkái: De unione Christianorum in religione (1791), Commentatio brevis de unione protestantium in genere praesertim in Hungária (1791). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.95. Gy.A. Jeremiás Lajos (Pázmándfalu, 1897. nov. 13. - 1974. febr. 5.) gimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte. Az első világháborúban katonáskodott, tartalékos hadnagyként szerelt le. Tanári oklevelet Bp.-en kapott történelem-földrajz szakon. Első munkahelye Miskolcon, az ottani református gimnáziumban volt 1921- 1924 között. Halasra a református gimnáziumba 1924. szept-ben került tanárnak. Még az év dec- ben rábízták a Bocskai István cserkészcsapat vezetését, emellett két tanéven át az intemátus vezető tanára volt. 15 éven át az 1939-1940. tanév végéig volt cserkészparancsnok. A csapat szervezője, fej- lesztőjeként a tartalmas programokon túl biztosította a szükséges felszereléseket, a megfelelően berendezett cserkészotthont. Évente szervezett táborozást, havi rendszerességgel túrákat, melyekkel a próbakövetelmények teljesítését is lehetővé tette. A Magyar Cserkészszövetség 1940. dec.-ben tiszteletbeli parancsnokká választotta, a vallás- és közoktatási miniszter másfél évtizedes parancsnoki munkáért elismerő oklevéllel jutalmazta. Kkh. első olyan természetföldrajzi leírása, mely
