Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 9. Bagi Gábor: Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848)
szabad bormérést felfüggesztették, míg a tehetősek idegen nyájakat és juhászokat fogadnak be. Kiemelték, hogy a „Borbíró, Erdőbíró, Második Bíró, s Perceptorok és többek a Tanács tagjai közül választatnak”, továbbá a kisebb tanácsot a szenátorok fiai alkotják. Javasolták a kisebb tanács létszámának a tehetősebbek bevonásával 50-re vagy 100-ra növelését, s követelték a tisztviselők szabad választását. A kerületi közgyűlés jórészt a tanács védekezését fogadta el.146 1838-ban a lakosok új beadványban a „Tanátsbeliek választását, az adó fizetés és köz terhek alóli némellyeknek kimaradását és egyebeket” sérelmezték. A beadványban egyebek mellett „csoportozással való fenyegetőzés” is foglaltatott. A növekvő városi terhekkel kapcsolatban több lakos is kijelentette, „senem szánt, senem kaszál a városnak”.147 1839-ben Halas városa jelentette a kerületi közgyűlésnek, hogy a privilégumok értelmében a tisztújítás alá nem eső kerületi hivatalok betöltésekor a kerületi kapitányon, a valóságos nádori táblabírákon és a közösségi képviselőkön kívül a „többi Tiszti Tagok” választásból való kizárását javasolja.148 Ezzel a helyi kérdéseken túlnövő halasi mozgalmak az egész kerületi igazgatás átalakítását is célul tűzték ki. Az elégedetlenség mindinkább összefonódott a Jászkun Kerület egyéb helyi törekvéseivel, melyek a coordinatiót sürgető 1843/44-es diétái mozgalomban robbantak ki.149 Ezt a tisztviselői adómentesség felszámolásával József nádor le tudta szerelni, így a végleges megoldás 1848-ra maradt. Az elmondottakból látható, hogy a halasi redemptus társadalom kialakulását követően egészen 1848-ig a helyi ellentétek itt sem sértették a jászkun privilégiumokat, sőt sokszor annak eltérő értelmezése képezte a konfliktusok alapját. E feudális eredetű kiváltságok eltörlésének gondolata korszakunkban még nem figyelhető meg. Irodalom Bagi Gábor 1991: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 47. Szolnok, 1991. 1995: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közlemünyei, 52. Szolnok, 1995. Balogh Ödön 1997: Cigányok a Kiskunságon. Kiskunfélegyháza, 1997. Bánkiné Molnár Erzsébet 1988: A Jászkun Kerület társadalma és igazgatása 1745-1848-ig. In.: A Jászkunság kutatása, 1985. Szerk.: Fazekas István-Szabó László-Sztrinkó István. Kecskemét-Szolnok, 1988. 1990: A Jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben. In.: Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, VII. Szerk.: Tálas László. Szolnok, 1990. 382
