Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Szakál Aurél: Kiskunhalasi céhek a 18-19. században

1759-ben a 17 halasi mester közül 7 redemptus, 10 irredemptus.164 A kézműves­ség megbecsültségét mutatja, hogy 1769-ben a jobb helyzetű redemptusok közül (618 fő) csak kevesen (8 fő, 1,3%) foglalkoztak mesterségekkel, miközben az irre- demptusok közül (103 fő) sokan (19 fő, 18,5%).165 Az elszegényedő nemesek is foglalkoztak iparűzéssel. 1828-ban 7 nemes volt a 267 iparos között.166 Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy 1836. február 21-én a nemes Péter József a takács céhbe mesternek „bevevődött”.167 Összegzés Kiskunhalason 7 céh létezett 1872-ig: a takács céh (1780-tól, esetleg már koráb­ban), a szabó-szűcs-csizmadia-gombkötő-szíjgyártó céh (1779-től), a szűcs céh (1817-től), a szabó céh (1817/1822-től), a kovács-bognár céh (1779-től), az aszta­los-lakatos céh (1805-től), az ács-molnár-kőműves céh (1819-től). Sikerült adatsorokkal bemutatni a mesterek és a céhek létszámának változásait. Általában az 1840-es évekig növekedés, majd lassú csökkenés történt. A létszám adatokban néha megfigyelhető ellentmondás magyarázata az, hogy a kizárólag kézműiparból élő kézművesek számát meghaladja a céhes mesterek létszáma és ezekhez hozzászámítva a kontárokat is megkapjuk az összes iparost. Sajátos a Jászkun Kerület mezővárosainak és falvainak céhes fejlődése. A céhek, mesterségek és a kézművesek száma alapján ez a terület az egész ország egyik leg­kevésbé iparosodott térsége. Ez érvényes Kiskunhalasra is. Városi léte miatt a jászkunsági átlagot meghaladja itt az iparosok száma, de az országos átlagtól már kicsivel elmarad. A kicsi népesség, népsűrűség miatt késeinek mondható a céhek alakulásának ideje. Ebből következett a specializálódás alacsony foka és az iparosok alacsony száma. Irodalom Bagi Gábor 2001 Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848). In.: Ö. Kovács József-Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. Bánkiné Molnár Erzsébet 1990 A Jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben. Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve VII. Szolnok, 311-326. 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom