Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Szakál Aurél: Kiskunhalasi céhek a 18-19. században

1752: 15 fő; 1759: 17; 1769: 27; 1770: 31; 1775: 47; 1780: 88; 1786: 99; 1789: 102; 1797: 141; 1800: 115; 1805: 148; 1810: 177; 1815: 201; 1816: 213; 1820: 239; 1828: 267; 1830: 263; 1847:288; 1853: 252; 1857: 239; 1858: 235; 1868:231

Forrás: Peterka József 1822. 337.; Bagi Gábor 2001. Szabó Attila 2001. 6. és 16. táblázat; Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár IV. 1. b. Jászkun Kerület Levéltára B. Capsa III. Fase. 3. szn. XL Népesség összeírás Kiskunhalas 1770, KL. 1. 87/1868.; Kiskunhalasi Levéltár V. 244. b. 1857/488., Összeírások Ö.178. (Köszönet Bellon Tibornak ezért az adatért)

3. ábra. Kézművesek Halason 1752-1868

Az egész országban megállapítható a kézművesek hiánya. Például 1846-ban az országos átlag szerint 51 főre jut egy kézműves. (2%) A Jászkun Kerületben - ami Halas közigazgatási egysége - 92 főre jut egy kézműves. (1,2%)161 Ezek nagyon rossz arányok. Halason 66 főre jut egy. (1,7%) Ez a Jászkun Kerülethez képest jó, azonban az országos átlagnál rosszabb.

A halasi kézművesek társadalmi helyzetét jól jellemzi Szabó Attila 16. táblázata a Kiskunhalas története 2. könyvben, amely adózás szempontjából közöl róluk adatokat egy évszázad alatt 4 évből (1752, 1786, 1816, 1847). 1752-ben a kevés iparos (15 fő) mindegyike 2. rendű adózó - a lehetséges két adóosztály közül. 1786-ban a jelentősebb számú iparos (99 fő) mind 3. rendű adózó. 1816-ban a 213 iparos között kevés az 1. rendű (1,5%) és a 2. rendű (4%). 1847-ben a 288 iparos esetében csökkent az 1. rendű (1%) és a 2. rendű (2%) adózók aránya.162 1857-ben összeírják a halasi céhes iparosokat az iparkamarai illeték fizetése szempontjából. Megállapítják róluk, hogy adózás szempontjából „mind a 2-dik osztályba tartozván”.163

234