Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 12. Granasztói Péter: Az ágyszéktől a selyemkanapéig. A kiskunhalasi lakáskultúra változása 1760 és 1850 között
városias bútorok lassú terjedése, ill. a leghagyományosabb bútorok jól érzékelhető kiszorulása - csak korszakunk harmadik harmadában válik igazán jelentőssé. A lakáskultúra és a tárgyi világ jelentős átalakulása feltételezhetően a 19. század második felében következik be, amely időszak - tervezett - vizsgálata sok érdekességre deríthet fényt. Jegyzetek 1 Gunda Béla: A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája. MTA Társadalom-történeti Osztályának Közleményei. 1954/V. p. 373-384.; Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. 1948. Bp. 2 A teljesség igénye nélkül pl. A. Rapoport: Pour une anthropologie de la maison. 1973. Paris.; H.J. Teuteberg: Betrachtungen zu einer Geschichte des Wohnens. In. H.j. Teuteberg (szerk.): Homo Habitans. 1985. Münster. 5 Walter Benjamin: Das Passagen -Werk. Bd. 5, Teil 1 und 2. Frankfurt a.M. 1982. 53. 4 K.Csilléry Klára: Vázlatok a tiszaigari népi lakáskultúrából. Ethnographia (LVIII) 1952. 83-111. 5 A hagyatéki és vagyonleltárak sohasem teljesek, mindig hiányozhatnak tárgyak vagy tárgycsoportok, de nagy problémát jelenhet, ha nem reprezentálják jól a vizsgált közösség kor, vagyoni vagy társadalmi összetételét. A hiányokat mindig számításba kell venni az elemzés során, de a nagy mennyiségű leltáron végzett elemzés és a jól megválasztott elemzési módszerek segíthetnek a bizonytalanságok kiküszöbölésében. Nem használtuk fel elemzésünkben a nagy hiányokat mutató hagyatéki és vagyonleltárakat (például azokat amelyekben csak az értékesebb gazdasági eszközöket és az állatokat írták össze). A hagyatéki leltárak hiányosságairól és megbízhatóságáról további és részletesebb információkkal szolgál például Benda Gyula: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. Zalai Gyűjtemény 28. 1989. 241-249. vagy Az anyagi kultúra történeti vizsgálata: inventárium, kvantifiká- ció, osztályozás. In. Mohay Tamás (szerk.): Közelítések, Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára 1992. Debrecen. 383-387.; Granasztói Péter: Le changement de I habitat dana un bowg de la Grande Plaine de Hongrie. Memoire de DEA. 1996. Paris. EHESS. 6 A Kiskunhalasi Levéltárban elsősorban hagyatéki leltárakat találtunk, amelyek többsége összeírás, és ez összefügghet azzal, hogy kiskorú árvák vagyonának a megőrzését biztosították. A teljes vagyonra vonatkozó becsűk vagy árverések a corpus egy harmadát sem teszik ki. Felhasználtunk még néhány végrendeletet, osztályos egyességet és vagyonteltárt. 7 M. Eleb Vidal-A. Debarre-Blanchard: Architectures de la vie privée. Maisons et mentalités XVIIe- XlXe siccle 1989. Bruxelles. 19-39.; Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. 1986 (Reprint). Bp. 11. 8 A házbecsük között is találtunk egy kétszakaszosnak nevezett négyszobás házat, amely nem véletlen, hogy nemes vitézlő Péter Jánosé, akinek vagyonát gazdagította ezer juh, több mint száz marha és egy háromszobás tanyasi ház. 9 A végredeletet Nagy Szeder I. publikálta. In. Kiskunhalas város története oklevéltárral 1926, 1935, 1936, Kiskunhalas. 10 Kazinczy Ferenc utazásai 1773-1831. 1995. Bp.-Miskolc. 107-108. Az agyanitt lerajzolt háromszobás, L alakú háznak is volt ebédlője. Ez azt jelzi, hogy óvatosan kell értelmezni a halasi leltárak készítőinek a helyiségek funkcióját nem érintő megnevezéseit. 11 A szobák specializálódására a következő fejezetben - a tárgyak elemzése kapcsán - még visszatérünk. 12 Gilyén N.: A parasztház alaprajzi fejlődése és a lakáskultúra. Ház és Ember 10. 1995. 13. 13 Ebbe a felsorolásba tartozik természetesen a már korábban említett hatszobás ház is. 14 Az első szoba padlása gyakran deszka. 15 Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részlege (továbbiakban BKML Kh.) V. 201. B. 4. 493
