Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
vacsorával a városházánál, de minden drága ételeknek és italoknak és csemegéknek kirekesztésével... 2. Minden kebelbeli jászkun nemzetőrnek 1 font húst és egy adag ingyen kenyeret adjanak. 3. A következő vasárnap az ún. Fejérháznál vagy katonai laktanyánál vendégeljék meg őket fejenként egy font hússal és egy icce borral.”48 Az önkéntes nemzetőrség szervezése Kiskunhalason már nagyon korán - a nemzetőrök táborba indulása után öt nappal - foglalkozni kezdtek a váltás megszervezésével. A képviselőgyűlés a megfelelő létszámú nemzetőr kijelölésére - akik majd szeptember elején leváltják a táborban lévőket - egy 27 tagból álló bizottmányt jelölt ki. Alapelvül szabták, hogy csak olyanokat lehet besorozni, kiknek táborba vonulásával „a mezei gazdaság nagy hátramaradást nem szenved, itthon maradandó családjuk pedig legkisebb szükséget sem fog látni.” Ennek érdekében négy pontba foglalták a kijelölés szempontjait: 1. Olyan fiú, kinek atyja még a gazdaságra való felügyelésre alkalmas. Amennyiben nem volna cselédje, úgy egy pár hónapra bérest is képes fogadni. 2. Olyan testvér, kinek alkalmas testvére marad otthon a gazdaság vezetésére. 3. Olyan javakorabeli polgár, kinek földbirtoka haszonbérbe van kiadva. 4. Szükség esetén olyan testvér, kinek testvére most a táborban van, és igy őt a gazdaság vitelében felválthatja.49 Ezen elvek alapján összesen 180 nemzetőrt írtak össze. Ebből 137 fő gyalogos, 38 fő lovas (ebből 3 fő gyalog megy), illetve a gyalogsághoz még besorozható 5 fő.50 Az összeírásban szereplő halasiak azonban nem indultak meg leváltani a déli táborban szolgáló társaikat, mivel a Batthyány-kormány a nemzetőrség mozgósításának új rendszerét vezette be. Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 13-i rendeletével a nemzetőrség az önkéntes mobilizáció rendszerére tért át. A miniszterelnök a gyenge harcértékű, néhány hétre kiállított, majd leváltott nemzetőr alakulatok helyett, hosszabb szolgálati idejű, önkéntesekből álló, kellően felfegyverzett és felszerelt egységeket kívánt a harcterekre küldeni. A rendelet értelmében minden helyhatóságnak olyan egységet kellett kiállítania „mely önkénytesen ajánlkozó erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, míg a harcz tart, vagy a haza szolgálatukat igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magukat.” Szolgálati idejük alatt mind a tisztek, mind a legénység a honvédséggel megegyező zsoldot kapnak, ugyanakkor a honvéd alakulatoknál érvényes fegyelmi szabályok az önkéntesekre is vonatkozni fognak. Az önkéntesek felfegyverzését önerőből kellett megoldaniuk az érintett helyhatóságoknak.51 Kiskunhalason úgy értelmezték a Közlöny 66. számában megjelent miniszterelnöki rendeletet, hogy az Overbászon táborozó 176 halasi nemzetőrt önkéntesekkel kell felváltaniuk. A képviselőtestület azonban kénytelen volt megállapítani, hogy 69
