Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
Csupán apró adalék, de ismert, hogy júniusban egy árva fiú, Tóth Bartha József volt a nemzetőrség trombitása, akinek kevés fizetését 40 vft-nyi kölcsönnel toldották meg. A július 2-i bejegyzés szerint már egy rendes fizetésű és kitanult dobos segítette a nemzetőrök egységes mozdulatainak kialakítását. Az egy főt azonban kevésnek találták, ezért a szegény sorsú jelentkezők közül kettőt felvettek napi négy-öt órás tanulás mellett, heti 50-50 váltóforint díjazással. A besorozottak oktatását június 4-től Lankóczy József gombkötő és kiszolgált katona vállalta magára. Ellenszolgáltatásként napi egy váltóforintot és két adag kenyeret kapott.21 A nemzetőrség hatékony működése azonban elsősorban nem a dobosokon és a trombitásokon múlik, sokkal inkább a fegyverzet mennyiségén és minőségén. Urbán Aladár kutatásai szerint 1848 szeptemberéig 40 000, 70-80%-át tekintve szuronyos lőfegyver volt forgalomban, míg a maradék egy- és kétcsövű vadászpuska lehetett. A fegyverek többi hányada egyáltalán nem volt korszerű, hiszen ezek az eszközök hadi célra átalakított kaszák, továbbá lándzsák és dzsidák voltak, sőt a balta, fokos, vasvilla, csép sem hiányzott. A jászkunok fegyvertárára a kasza mellett a hosszú- nyelű balta volt a jellemző.22 Ennek alapján valóban nem csodálható, hogy a halasiak negyvennyolc júniusának közepén - az éppen itt tartózkodó Szentkirályi Móric javaslatára -, kaszáik egységes alakúra formálásán munkálkodtak. Igaz, rendelkeztek vadászpuskákkal is, a „lövetek” azonban hiányoztak. A hadügyminiszter utasítására azért írtak a kecskeméti tanácsnak, hogy lőport és egyébb anyagot kapjanak, ha „azok vadászpuskákhoz alkalmasaknak találtatnak”. S ezzel együtt „nehány kardot” is igényeltek. De megkeresték Szeged városát is, hogy a nemzetőrség részére fél mázsa lőport, egy mázsa golyót, vagy ugyanannyi ónt szállítsanak készpénzfizetés ellenében.23 Májustól júniusig Mészáros Lázár hadügyminiszter kénytelen volt többször visszautasítani a halasiak fegyverszállítási kérelmét. Adatunk van azonban arra is, hogy valószínűleg júliusban lebonyolítottak egy fegyverszállítást, melynek során Halas a jászberényi fegyvertárból 46 db pisztolyt kapott.24 Választások Az 1848. évi V. törvénycikken alapuló követválasztási rendszer szerint Halas egy követet küldhetett az országgyűlésre. A belügyminiszter április 20-án elrendelte a választók összeírását, s ezzel együtt szüntette meg a városok eddigi igazgatási munkáját, amely nem volt többé alkalmas arra, hogy a polgárosodás követelményeinek megfeleljen.25 A halasi választmány május 13-án tett jelentést az összeírásról, valamint a tanács és a képviselőtestület átalakulásáról. Ezt követően elnöknek id. Péter Istvánt választották, akinek feladata a tisztújítás levezetése volt. A törvény előírásait megtartva osztották fel a várost hat választókerületre, majd titkos szavazással az alábbi személyek kerültek a „középponti választmányba”.26 (Ha lehetséges, akkor a 59
