Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
fél Szalonnát.”95 Özvegy Túrós Gergelyné unokái között 1757-ben elosztja a Túrós nevezetű szőlőt. Pál unokájának 1/2 pásztával többet ad, mint Jánosnak, „mivel ennek Hajlékában most is él és nyugoszik, és holtig is annál kíván megmaradni ’s általa tápláltatok” Saját maga számára is - táplálás és ruházkodás céljából - fenntart még egy pásztát, amely holta után ugyancsak azé lesz, ,,a’ ki életében gondját viseli, hajlékában tartja és táplállya.”96 Az egyedül maradt szülő nem mindig volt kedves a gondviselők számára. Az egyik özvegyasszony így panaszkodik a bíráknak: „Karczagi Takáts János Féljem mikor meghalt, öregségem gyámolítására hagyott 50 borázda Szőlőt, maradt esmét lett holmi házi eszközöm, fiam János maradt és hét Leányaim kiházasitása felől parantsolt a fiamnak. Azt is meghagyta, hogy engemet míg élek a szőlő hasznából tartson, azután legyen az övé. A Leányokat ki nem elégítette, A Szőlőt 46 forintokon eladta, Sem pénzt, sem Szőlőt nem adott. Megházasodott, minden házi ingóság nála van, a Pénzbűi nékem semmit nem adott, más házán koldulásban élek nyomorult öregségemben, a fiam nem tart, a menyem utál, házokban nem szenved, már utolsó gyermekségre jutottam.” Erre a fiú 1780-ban egy listát nyújt be, hogy mi mindent fizetett, mikor „Öreg Atyám Karczagi János meg halván. Ebből többek között kiderül, hogy „Zeller Jánostul fel kértem kit az Atyám el takarítására két, az Néném kiházasitásra 13 F. 15 xr-t”.97 Molnár Ilona vagyonát viszont második férje eltékozolta „annyira, hogy meg halván Néhai Molnár Hona még lepedőt is más adott alája.”98 A rokonság és az ismerősök meglátogatták a beteget. Kis Péter Balog István gyermekkorában árvaságra jutván Tyúkos Istvánnéhoz került és „minemű Atyai Jószága volt és testvér Báttyátul osztály szerént jutott” „Tyúkos Istvánnénak gondviselése alá ajánlotta, majd Vetsei Attyafiaihoz ment lakni, annak utána visszajövőn, ismét lakását Halasra vette, kétség kivül, hogy Tyúkos Istvánnénál hagyott kevés Jószágotskáját is kezéhez vehesse... /majd/ Tyúkos Istvánná halálos Ágyában feküdvén, látogatására ment exponenst tudakozta, miért jöttél édes Ötsém? azt felelte hogy tsak látogatására jöttem édes Néném Asszony.”99 Temetés, halotti tor Sok esetben a végrendeletben előre gondoskodnak a temetésről és az azt követő torról is. Az 1761-ben végrendelkező Lantos János özvegye Kováts Juditnak többek között egy tehene és két rúgott borjúja van, melyet János nevű katona fiának hagy. Ha pedig meghalna, „a két marha Bósér István mostani Gondviselőmé /lenne/, az egyik rúgott Borjúm pedig az toromra vágattasson lé. Kamarám halálom után el adattassék az ára takarítatásomra maradjon.” Miután Bósér István eltemettette az özvegyet számba vették, hogy mibe került a temetés, íme: „Tiszteletes Uramnak Predikállásért 2 forintot, Harangozásért 5. Márjást 2 Garast, Mester Uramnak 1 máijást és 3. Garast, Deszkáért 10 Garast, Harangozónak 1 Marjást, Koporsó Szegért 10 cara- jcárt sora 1 Petákot, Borsra 4 Garast, Fagyas Ferencznek 1 Petákot, Takácsnak 8 crajcárt Gyertyáért 11 Carajcárt, Bor ára 3. forint 19 Carajcár. Sárga Szegért 2 Máijás, Fekete Gyoltsért 26 Garast és 1 karajcárt, Szalonnáért 2 font 3 peták, János Görögnek 1 Márjást, Sámfái Jánosnak 5 Garast” adtak.100 Dimo János halasi boltos feljegyzéséből tudjuk, hogy Tavi János sógorának temetésekor 9 f 29 xr értékű textíliát vásároltak, ami állt a következőkből: 3 rőf mosot vásznat a f. 1 x 6 = f3 x 18 3 rőf fátyolt nyakra valónak = 42 tzémát Selmet és csipkét = 8 7 rőf fehér gyótsot a x 15 = 1 45 7 rőf fekete gyotsott a x 12 = 1 24 3 rőf és 1/2 Csalan patyolatod 42 457
