Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században

1750-ben „Domokos István midőn Feleségét Mészáros Ersét elvette, hogy Mészáros János két Ökröket járni, és egy Tehenet örökben ajánlott légyen azért, hogy elvegye...”52

Bacsó István 1762-ben bekövetkezett halálakor számba veszik a vagyonát. Az inventáriumban azonban megkülönböztetik mindkét felesége allatúráját. E szerint első felesége „Kánnás Susánna allaturái: kész pénz 100 f., Szőlő Végi Máté és Kapás István szomszédságában, Megyszin Selyem Posztóból róka torokra, ezüst gombokra Mente, három Párna, 4 vánkos, hitván Paplan, Láda, fent irt 100 f-on vettek 4 ökröt, mellyett most is járnak.” A második feleség „Kecskeméti Szabó Katalinnal egyéb allaturája nincsen, hanem Mentéje, mellyett mindennap visel, és egyéb mindennapi ruhája.” „Lehócz Ersébeth N.Kőrösről második házasságra Halassra Néhai Öreg Nagy Istvánhoz által jővén, hozott 4. Borjas Tehenet, melynek tenyésztéséhől most is 3. tehenek vannak különös billegben Pofájokon Ör. Nagy István Uram Biliegére sütve. Készpénzt 100 f-ot Szőlő Arát hozott.”53 Tóth Mártont meghalt felesége Gubodi Susánna allatúrája miatt perük. Az Özvegy felsorolja, „hogy boldogult felesége Gubodi Susánna házasságának alkalmatosságával ezeket vitte volna: úgymint: 1. Tűret vastag vásznat, mely most is meg vagyon, egy Köténynek való hijjá- val, 1 tűret vásznat négy nyűstöst, melyből már négy sákot vart, de annak is egyikét Zabostól az Istállóból el lopták, van még belőle egy ponyvának való, vagyon, 1 szúnyogháló, ágy leplet nem hozott egyebeit, hanem négy lepedőt, annak egyikét véle el temette, hárma megvan, négy újj Párna, mellynek egyikét, a viseltesebbet, a A fél nevezetesen Gubodi Anna el vitt magához, az új Párnában elébbeni feleségéről maradott tollatt töltötték, három vánkost töltetett hozott, annak is egyikét véle el temettette, 2 Ládát, három szoknyát hozott, a jobbikat rajta temettette, új csizmát nem hozott, a záros varró iská- tula meg vagyon, egy viseltes mentéje is volt.”54

Tegzes Ferenc 1761-ben végrendelkezett, amelyben kiemeli, hogy második felesége Járó Erzsébet allaturában mit hozott a házhoz: „4 ökör, 1 tehén, 1 3-adfü üsző, 5 sák, 1 ponyva, 2 nyoszola, 2 fogasok.”55 Az özvegyen maradt asszony megtámadja a végrendeletet, mivel a közös házasságból született leányra nem gondolt a végrendelkező. „... Törvényes felesége voltam Tegzes Ferencz Férjemnek, ezért törvényesen igaz júst kívánok; minden ingó és ingatlan elmaradott jószágából; és mivel neveletlen Tegzes Kata Leánya is igaz Agyból való Gyermeke volt Tegzes Ferencz férjemnek; annak is Leányi jussát, mind nevelésére, mind házasságára nézve megkívánom. Házasságának jussa maradjon az Atyafiaknál, ha azt éri, akkor vegye ki, ha nem éri legyen az Atyafiaké; de neveletlenségének igaz jussát mostan kívánom hogy törvénnyesen adják ki az Atyafiak Mindenből a mi ötét illeti, had nevelhessem ötét Istenesen; és ő véle együtt én is más fala alá né jussak;. Azt sokan tudják hogy én tellyes kezekkel jöttem Halasra, de a Tegzes ház kényszerít engemet üres kezekkel el bocsátani...”56

A leányt tehát „tisztességesen kiházasítják”, ami azt jelenti, hogy kap textíliát (saját részére ruhaneműt, ágyneműt), és kap egy tehenet, amelynek később a szaporulata is őt illeti meg. A nő második házassága esetén előfordul, hogy lovat, kocsit is visz magával. Az allatúrát az özvegy nő minden esetben magával viheti. Ezeket az ingóságokat az elhalt anya gyermekei számára is külön kezelik. Egy haláleset kapcsán a gondviselőnél maradhat a szőlő ára (amely 15 forintot a ládában találtak), mivel tanúk bizonyítják, hogy „Kutas Kata Bikit Mihály Házas Társa által vett szőlő néhai Balog János Feleségének Kis Ersébetnek allaturájából Szereztetett; és ekképpen szabados Dispositiójából annak hagyhatta, a’kinek akarta.”57

A nő biztonságát szolgálják a házassági szerződésbe foglalt javak, megözvegyülése esetén. Álljon most itt két móringlevél a sok közül.

449