Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 9. Bagi Gábor: Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848)

Peterka József

1822: Kiskun Kerületnek topográphika-statistikai leírása. (Kézirat.) Szilády Áron Református Gimnázium Könyvtára. Kiskunhalas.

Rácz István

1988: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Budapest, 1988.

Soós Adóiján

1935: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pécs, 1935.

Szakály Ferenc

1992: Magyar nemesség a török hódoltságban. Századok, 1992. 5-6. sz.

Szőts Rudolf

1982: Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból. In.: Bács-Kiskun megye múltjából. VI. Szerk.: Iványosi Szabó Tibor. Budapest, 1982.

Tooth János

1861: Kis-Kun-Halas város története. Nagy-Kőrös, 1861.

Jegyzetek

1 A jászok és kunok esetében a 15-16. században számos jele figyelhető meg a feudalizálódásnak (kísérletek a közrendűek jobbágyi alávetésére), ezeket a kezdeményeket azonban a török hódítás elsöpörte. Emiatt a jászkun társadalom jogi tagolódása jóval később vette kezdetét, mint a 17. század elején letelepített hajdúké.

2 E kötet több tanulmánya foglalkozik a népességfejlődéssel, s annak tendenciáival. így teijedelmi korlátok miatt az általános elvek mellett csak néhány olyan jellemző, jelenség kiemelésére vállalkozhattunk, amelyek továbbgondolásra érdemesek.

3 Kiss J„ 1979.; Uő. 1992.

4 Szakály F., 1992. Az általa hozott halasi példák személynevei közül számos később is kimutatható.

5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Kerület (a továbbiakban: JNSZML Jk. Kér.) kgy. ir. (1771.) D., Capsa VIII., Fase. 1., No. 10.; Dányi D.-Dávid Z., 1960. 64-65.; JNSZML Jk. Kér., Kgy. ír. 1810. Fasc. 8., No. 2022.; Uo. 1831. Fasc. 5., No. 147.; Uo. 1832. Fasc. 5. No. 1064.; Herendi J., 1901. 136.; Bagi G., 1995. 266.

6 Ennek fő irányaira rávilágít a 187 nevet felsoroló 1780-as cselédösszeírás. Zömük a környező bácsi, csongrádi és pesti részekről érkezett, bár közel 30 fő halasi születésű. 20 feletti a ceglédiek, 10 körüli a kis- és nagykőrösiek száma. Érkeztek még Debrecenből, a Rábaközből, Szombathelyről, Körmendről és Veszprémből. A szolgaelemek zöme református vagy evangélikus volt. Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részleg (a továbbiakban BKML Kkh.) Kiskunhalas, tan. ir. 1780. Sub. T, Fasc. 122., No. 4.

7 Uo. 1773-1783. Sub. K„ Fasc. 79., No. 9.; Palugyay I., 1854. 240.; Szőts R„ 1982. 154. és 159.

8 BKML Kkh. Kiskunhalas, tan. ir. 1809. Sub. Z., Fasc. 131., No. 5.; Uo. tan. jkv. 1800. okt. 17. 161. 420. sz.; Uo. 1814. jan. 30. 134. 16. sz. Ekkor az önként katonának állók concivilitást, házhelyet, a mesterlegények pedig céhfelvételt ingyen nyerhettek.

9 A kézművesek magas arányában szerepet játszott, hogy a 18. század utolsó harmadától számos uralkodói, nádori és helytartótanácsi leirat foglalkozott az iparfejlesztéssel, az iparosok számának növelésével.

10 Uo. tan. ir. 1818. Sub. Y„ Fasc. 140., No. 11.

11 Uo. Másodbirói iratok. 1822/23. No. 12., 1833/34. No. 218-221.

384