Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században

harmadik katonai felmérés későbbi térképein egy északabbra található magaslat elnevezése.

Inoka. Puszta Fehértólól keletre a jánoshalmi országút északi oldalán. Közte, és az Alsó Öregszöllők között van Alsó kistelek.

Inokai tó. (119) Inoka nyugati oldalán, a Fehér tóval párhuzamosan hosszan elhúzódó tó. Ma már csak a száraz tómeder látható. Pesty Frigyes helynévtárában még azt olvashatjuk, hogy „az egész határban csak ezen tó kiapadhatatlan”. A tó régen valóban mély lehetett, mert 1949-ben Megyeri János szegedi biológus így ír róla: „...sehol sem találtam nyílt víztükröt... A nádból, gyékényből képződő ingó láp alatt 50-100 cm mélyen azonban víz van”.

Iparszöllők. (2) Újszöllők. A Fejetek és a Sóstó között az 1850-es években kiosztott szőlők. Ezután kezdték a régebbi szőlőket Öregszöllőknek hívni.

Jankováczi út. Jánoshalmi út. Nagyjából a mai országút nyomvonalán haladt. A szabadkai útból nyugatra ágazott ki, a mai elágazástól délebbre. Ez az útszakasz is megvan, kissé kanyargósán halad nyugat felé, és a kopolyai elágazás előtt csatlakozik a mai müúthoz. A 18. században csak erre lehetett dél felől megkerülni a várost, illetve a Halastót.

Járószék. (6) A Sóstótól délkeletre fekvő vizenyős, vízállásos terület. Az 1761- es térkép már jelöli. 1805-ben a „Mészárszékhez adatott Járószék nevezetű kaszáló felosztatott” a két mészárszék bérlő, Monda Mihály és Dózsa Gergely között.42

Jegenyefa hármas határ. (108) Jellegzetes 18. századi helynév. Pontos helye ma már természetesen nem állapítható meg. Az egykori határjárási jegyzőkönyv szerint: „Kevéssé tartván napkelet felé levágatott jegenye fa szárnya végire bizonyos halom oldalban”.43 A további szövegből kiderül, hogy ezen a ponton volt Halas, Harka, és Zsana hármas határa.

Józsa völgye. Neve után ítélve hoszabb, mélyebben fekvő terület a mai Felsőszálláson. A 18. századi földkönyvekben említik a nyomási földek osztólajstromaiban. A Fundi Liber is több helyen említi. Térképen vagy egyéb vázlaton eddig nem fordult elő.

Juhász temetés.44 (153) Az 1761-es térképen a jankováczi út északi oldalán a régi halasi határ közvetlen közelében kereszttel megjelölt hely. Egy 1756-ban felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a tanúk pontosan elmondják az eset körülményeit. Eszerint a juhászt a határtól 118 lépésre a halasi földön találták, ezért a halasiaknak kellett eltemetniök. Az eset 14 évvel korábban, tehát 1742-ben történt. Ennek ellenére a területet a jankovácziaknak ítélték. Közvetlen közelében van a Tímár temetés.

Kácsás lapos. (162) Szittyós, vizes alacsonyabb terület Göbölyjáráson, a puszta déli részén. A lakosok sertéseit itt tartották1825-től.

Kácsás. (120) Vizenyős, lapos terület Inoka déli részén, a jankováczi út mellett.

Kakas strázsája. (95) Magaslat az 1761-es térképen. Lásd: Kakashegy 1.

Kakashegy 1. (44) Magas homokdomb Rekettye keleti részén a keceli országúitól északra. Fontos térképészeti alappont, 27 méter magas betontorony van a tete312