Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 6. Juhász Antal: Településforma, településszerkezet

1834-ben a kiskun kerületi kapitány - Halas, Félegyháza, Kunszentmiklós, Maj- sa és Dorozsma közönségével és elöljáróságával összefogva - a tanyai kinnlakás szabályozására tervezetet dolgozott ki a Hármas Kerület számára. A házzal, földdel bíró lakosok állandó kinnlakását továbbra is tiltották, de figyelembe véve, hogy „kivált a tanyai osztályokban, ahol is a Gazdának minden termesztvénye kint a föld birtokon takaríttatik fel, a gazdálkodás módja a munkás kezeket önként ide várja”, a Halason már elfogadott gyakorlat szerint megengedték, hogy a gazdák júniustól szeptember közepéig a tanyán lakjanak és amelyik családban házas lány vagy fiú van, ő házastársával állandóan kinn éljen. Aki csak azért adja el házát, hogy „magát a Tanyára ki vivén mintegy függetlenül tsalhassa a terhek viselésében lakos társait, az illyetén adás és vétel a hellybeli Bíróság által tüstént megsemmisíttessék.”102 A tervet határozattá emelték.

Тагу István főbíró tajói tanyáján 1833 májusában leégett a birgeszín, egy nagy kazal zabszalma és kaparék szalma. A tüzeset vizsgálatára kiküldöttek fölmérték a helyszínt, és kikérdezték a közeli tanyák lakóit. Az elhamvadt birgeszín 23 öl hosszú, 3 és fél öl széles volt, ami több száz birka tartására enged következtetni. A tanyán csak a juhász felesége tartózkodott unokájával, és az éjjeli tűzről semmit sem tudott, mivel — mint mondta - „az égés a Tanyai ház megett távol esett.” Bejárták a közeli tanyákat, ahol a következő személyeket találták: Borbényi Mihály tanyáján a gazda feleségét, gulyását, egy kanászgyermeket és egy közelben legeltető gulyáslegényt. Szalai József tanyáján az ottlakó kertész feleségét, a „tajói új sor tanyákon” (!) Faragó József tanyáján a juhászt, Jakus I. tanyáján feleségét és gulyását, Péter Ferenc tanyáján a gulyásnét, Dózsa és Vincze nevű birtokosok tanyáin lakókat, Komlós Péter tanyáján fiait, majd a bodoglári korcsma felé folytatva útjukat Méhely nevű birtokos tanyáján az árendást és több cselédet. Végül a bodoglári korcsmáros- tól és csősztől tudakozódtak. Megállapították, hogy gyújtogatás történt, de az elkövetőről a megkérdezettek nem tudtak fölvilágosítást adni.103 Számunkra az a tanulságos, hogy a tajói tanyákon túlnyomórészt gulyások és cselédek tartózkodtak. Két tanyán a gazda felesége, egy tanyán a gazda fiai voltak kinn.

1842^43-ban 169 adófizető lakott a tanyákon, akik közül csak ketten fizettek 10 forintnál több adót.104 A módos tanyabirtokosok városi házukban laktak, a tanyára való kiköltözést többnyire kisebb vagyonú gazdák választották. Mivel már 1832-ben 369 tanyai házat írtak össze, kiviláglik, hogy a halasi tanyák nagyobb részében korszakunk végén is a gazdák cselédei - gulyások, juhászok, béresek - laktak kinn.

279