Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 6. Juhász Antal: Településforma, településszerkezet

4. Az 1823-ban bejegyzett református templom, 1882 Szakái Aurél 1994. 3. kép és 2000. 34. kép alapján. Thorma János Múzeum 11235

ta bírásában nem volt.”8 Ugyanabban az évben Jósa Nagy Péter redemptus gazda javainak becsűjében „fallal és sövénnyel kerített” udvart és portát említenek.9 A porták egy részét tehát náddal, vesszőből font sövénnyel vagy vertfallal határolták. A városháza telkét az 1770-es években, a katonai szállásházat 1784-ben, a katolikus iskolát és a kántorlakást 1797-ben kerítették be.10

Az 1750-es évektől a tanács a házhelyért folyamodó zsellérek kérelmét rendre elutasítja. Csanádi Kovács István „Hajlékocskának való fundusért instálván, resol- váltatott kamarának való fundus kémény nélkül, úgy hogy amidőn nevezett instáns épitteni kíván, tartozik magát feő Biró Uramnál jelenteni”, de amikor házat akar építeni, nem engedélyezik, „mert a kéményes ház dicában jővén, mind fizetésben, mind szolgálatban terhet hoz, mellyet az Instans szegénységéhez képest, semmi vonó marhája nem lévén, nem tellyesithetne, s az ő terhét más Marhás ember viselné, nagy kárával...”11 A magisztrátus az igazságos teherviselésre hivatkozva utasítja el a zsellér kérelmét. 1773-ban Szőlős József zsellér és három társa házhelyért folyamodását utasítja vissza a tanács és azzal fegyelmezi őket: ha „24 órákig Béres Szolgáknak, kapásoknak vagy Lovászoknak el nem szegődnek, a városból kitiltas- sanak.”12 Ugyancsak 1773-ban a fejértói erdőcsősznek azért nem juttatnak házhelyet, mivel „már a közönséges fundusok felosztva volnának.”13

Az első évek szigorú rendszabályai enyhülvén, számos irredemptus mégis ház247