Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Szakál Aurél: Kiskunhalasi céhek a 18-19. században

század elején növekedett, majd a század második harmadában csökkent. (7-8. táblázat)

Külön meg kell említenem Révész György lakatos mestert. Egyrészt mint jeles lakatost, másrészt mint tudóst. Révész György miután letöltötte inaséveit a halasi lakatos céhnél, 1820. június 28-án indult a mesterlegény vándorlásra.109 A mester- vizsgát - mesterremeknek lakatot készített - 1828. október 16-án tette le.110 Az 1846 évi kiállításon lakatjaival kitüntetést nyert. Az Iparegylet többször rendelt tőle utólag is 100-100 darabot eladásra.111 Ettől kezdve 1871-ig folyamatosan a halasi asztalos és lakatos céh egyik lakatosmestere.112 Révész György a halasi múzeum gyűjteményének alapítója. Régiségeket gyűjtött, az Archeológiái Értesítőben cikkei jelentek meg. Halála után a gimnázium addigi gyűjteményét és Révész sokkal nagyobb gyűjteményét Szilády Áron és Gyárfás István történészek egyesítették 1874- ben. Ekkor született meg a halasi múzeum.113

Ács, molnár, kőműves céh

Az ács nyers faanyagból stabil fa, ill. gerenda szerkezetet építő, ácsolt bútort, épületet, tetőt készítő mesterember.114 A molnár gabona őrlésével és fából malomépítéssel, malomberendezés faragásával, karbantartásával foglalkozó mester.115 A kőműves kőből, téglából, esetleg vályogból épít házat.116

42. Ács a 18. században. Comenius 1788 és 1798 LIX. kép alapján

222