Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 3. Bellon Tibor: Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században

minden hétre 5 kenyér, 2 font szalonna, négy icce főzelék. Az ökörcsordás bére: egy pár ökörtől 20 krajcár és egy kenyér, bojtárt maga tartozik fogadni saját költségén. A tehéncsordás bére egy tehéntől 7 krajcár, két tehéntől egy kenyér, „bujtárt ebből tartozik állítani.” A nyomási vagy kezes csikós bére két lótól 20 krajcár és egy kenyér, erre kell bojtárt is fogadni. Borjú pásztornak 12 krajcárt kell fizetni, a bejáró kanász bére minden sertéstől 3 krajcár, két sertéstől egy kenyér, amelyiket egész esztendőben őriz, a hízóktól csak fele bért kell fizetni. A nyáj juhász készpénz bére ruhával együtt 15 Ft, 20 bárány, 100 juhteleltetés, ebből bujtárokat köteles fogadni, minden hétre 6 kenyér, két font szalonna, négy icce kása vagy tarhonya. A fejős juhász bére 8 máriás, 8 bárány a bojtárét is benne értve, minden hétre 3 kenyér, étellel való ellátásuk, a bojtár bére és egy egész ruha.248 A város csikósának Bábud Pálnak a fizetése 46 Ft, egy suba, egy pár csizma, 2 szekér szalma.249 Feró Pálnak, a város juhászának a bérét 1824-re így állapították meg: 10 Ft készpénz, 15 bárány, 140 birka teleltetés, 2 pár új csizma, 100 véka szeleit búza, 105 font szalonna, 100 font só és 10 véka kása.250 Görbe alias Szalai János gulyásbujtár esztendei bére 18 forint készpénz, a bunda ára 4 Ft 49 krajcár, a bőr kapca 30 krajcár, összesen 23 Ft 19 krajcár. Mivel 42 hétig szolgált, csak 18 Ft 50 krajcár járt neki.251

A pásztorok újévi szegődése ünnepélyes keretek között történt. 1819-ben hozott a tanács olyan határozatot, hogy a barmos gulyások fogadásának eddigi gyakorlata megváltozik, miszerint őket privátus gazdák a maguk házánál fogadták meg, „s ebből a jelen nem voltaknak gyakran békétlenségek s a gulyások bérével való meg nem elégedések következett”. Ezért azt határozta a tanács, hogy ezután „mindenféle közönséges pásztorok jelesen barmos gulyások és csikósok rendesen a város házánál a bíróság és a gazda társak jelenlétekben fogadtassanak.” A pásztorbér megállapítása pedig nem általában, hanem darabszámra történjen.252 „Mind a négy barmos gulyások bére a tavalyi bérekhez hasonlóan a következőkben állíttatott meg: készpénz 450 Ft, 4 suba, 8 pár csizma, a szokott marha teleltetés és kaszáló azzal a megjegyzéssel, hogy amely baromnál talyigás ökör nints, tehát ott a gulyás tartozik az eleséget a maga kotsiján kihordani. Ezentúl szaggatás után két hétig fogja rendes heti eleségét megkapni.”253 1823-ban a barmos gulyás bére 300 Ft készpénz váltóban, 4 suba, 8 pár csizma és 40 öregmarha teleltetés és nyaraltatás. Ezen kívül a szokott eleség, melyet maguk tartoznak kihordani. Ebben az évben csak 3 szilaj ménest állítanak, a szarkásit, balotait és zsanait, a kőkúti ménest ezek közé kell elosztani - szólt a tanácsi intenció. Ezek bére 200 Ft, 2 suba, 4 pár csizma, 15 marha telelés, és a nyerges lovaik számára 2 szekér széna. Heti eleségük a korábbi évek szerint adódik. A kezes ménes csikósainak a bérük megállapítása mellett azt is szigorúan kikötik, hogy „a gazdák lovait hátalni, vagy azokon őrölni kemény büntetés alatt ne bátorkodjanak, hanem tartsanak magoknak nyerges vagy hámos lovakat.”254 Néha ugyan szigorúan kikötik, hogy a pásztorok maguk kötelesek az élelmükről gondoskodni, azonban különösen a kenyérsor rendjére a gazdák közül választott kenyeres gazda vagy laistromos gazda vigyázott. Az állattartó gazdák jószáguk szá141