Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt

1936. I. 35-36. No 29. (1668. febr. 22.), Koháry István fiileki főkapitány 1659. és 1661. évi protek- cionálisa: TOOTH János 1691.

139 SZAKALY Ferenc 1969/a. 121. (vő. ott a 1. számú térképmelléklettel)

140 Szeged története I. 710-711., a szerb etnikai határról: SZAKALY Ferenc 1993. 81-85.

141 SZAKALY Ferenc 1969/b. 698-700. No I1I-V., PPS vm. közgy. jkv. reg. II. No 1700. (1674. okt.

11.), vö. GYÁRFÁS István 1870-1885. IV. 342.

142 SZAKÁLY Ferenc 1969/a. 123-124., PPS vm. közgy. jkv. reg. III. No 2116. (1682. jan. 2.)

143 Uo. III. No 2131. (1682. jún. 5.)

144 SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. II. 376. No XXX. = NAGY SZEDER István 1926-1936. 46. No 54. (1683. jún. 16-25.)

145 Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók 1/2. Id. a névmutatót (görögkeletiek, románok, szerbek)

146 Ez, ha nagyon áttételesen is, arra utal, hogy Halast a XVI. században alkalmasint tényleg katolikusok lakták. 1630-ban és 1631-ben a városnak még nem volt lelkésze, 1632-ben már igen. FÖLDVÁRY László 1898.1. 132-134., 138-140. és 147.

147 Missziós dokumentumok Magyarországról és a hódoltságról I. 163-164. No 168., a licenciátusokról: Koloman JUHÁSZ 1960.

148 Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók 1/2. 289. (1617. feljegyzés a misszió állapotáról.) Mivel a makói monográfia írása idején ezt az adatot még nem ismertük, itt idézünk egy 1673. évi jelentést, miszerint „in parochia S. Laurentii Macouie sunt familie 50060 domus, catlholicorum, hereticorum sunt 20200”. APF, Scritture originali riferite nelle Congregazioni Generali Vol. 442. föl. 133. (TÓTH István György szíves közlése)

149 Talán ez (is) magyarázza az 1657. évi tanúvallatásban tükröződő nagyarányú elköltözést, amelyről már szóltunk.

150 TORMÁSSI János 1875. 28-29., FÖLDVÁRY László 1898.1. 147. és 182. (vö. a kötet végén közölt áttekintő térképpel) és a 79. jegyz.-ben id. helyen. Az 1626. évi nagykőrösi számadáskönyvben „halasi püspököt” említenek (SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. I. 15.), ezzel az említéssel semmit sem tudunk kezdeni. Mint láthattuk, 1630 előtt Halason nem volt lelkész, meglehet lakosság sem.

151 BÁLINT Sándor 1974-1980. I. 68.

152 Ahol külön nem jelezzük, alábbi adataink a halasi református egyházközség tulajdonában levő kötetből származnak., vö. TORMÁSSI János 1875. 35.

153 Nagykőrös példája: Pest megye monográfiája I.

154 A prédikátorperekről: RÁCZ Károly 1899. és BENCZÉDI László 1975. 199-267.

155 MELEGH Attila 1995. 68.

156 SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. II. 375. No XXVII. = NAGY SZEDER István 1926- 1936. 45. No 51., a köztörténeti háttérről: Magyarország történeti kronológiája II. 501-504. és Bécs 1683. évi török ostroma.

157 HORNYIK János 1860-1866. II. 398-399. No 168., 400-401. No 171. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 48-51. No 58-60. (1683. jún. 21., júl. 31. és aug. 12.), a lepér (török ezüstpénz?) átszámításáról: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 66-67.

158 HORNYIK János 1860-1866. II. 414. No 192. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 51-52. No 62. (Mindkét kiadója Kecskeméthez intézett levélnek vélte, jóllehet a halasiaknak szólt, akik saját záradékukkal ellátva, tájékoztatás végett küldték azt tovább Kecskemétre, amelynek levéltárában fennmaradt.)

159 A háború eseménymenetéről: Magyarországi történeti kronológiája II. 506-521., vö. SZAKÁLY

378