Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt

30 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták 1074-1075., vő. FODOR István 1990. 56-96., a terjedelem összehasonlításához (Halas: 67.)

31 JANÓ Ákos még néhány évtizeddel ezelőtt is tudott felvételeket készíteni a homokmegkötés ősi módszereiről: Kiskunhalas 17. és 25.

32 KÁLDY-NAGY Gyula 1985., passim; a kila (kile) átszámításáról 9.19. jegyz.

33 VASS Előd 1980. 81. 12. pont.

34 Összehasonlító adatok: MÉSZÁROS László 1979., passim

35 SZAKÁLY Ferenc 1979., passim, Szeged története I. 591-593. és Makó története I. 220-222.

36 A 15. és 19. jegyz.-ben id. helyen (DÁVID Géza fordítása).

37 VASS Előd 1980. 100-101. 39-40., 112. No 69. és 71., 115. No 78., 116. No 80., 121. No 93., 128. No 106., 110-112., 129. No 120., 136. No 138.

38 VASS Előd 1980. 69.; másutt (30.) már halászinak mondja Kalocsait, az ott összeírtak között azonban nincs ilyen nevű (103. No 47.).

39 VASS Előd 1980., passim

40 VASS Előd 1980. 29-30. (a táblázat problematikus megoldásaira itt nem térünk ki)

41 VASS Előd 1980., passim

42 VASS Előd 1980. 116. No 79. (’’Miskei György, János testvére legény, Pétör fia legény”)

43 Szeged története I. 599-600.

44 Vö. 1578-as defter adata három oldallal korábban.

45 Pest megye története I. Kézirat. Hogy a túlbecslés veszélyétől nem kell félnünk, mutatja Szeged 1570 körüli 50 000-es állománya (17 pusztán): Szeged története I. 599-600.

46 KÁLDY-NAGY Gyula 1968. és VASS Előd 1972., passim

47 KOCSIS Gyula 1993. 303/108., 317/126., 328/533-534.

48 KOCSIS Gyula 1993., passim (ld. a névmutatót); Makó 1563/ 1564. évi előkelő helyezéséről: KÁLDY-NAGY Gyula 1968. 34-35.

49 1590: TAKÁTS Sándor é.n./b. 158-159., vö. GECSÉNYI Lajos, 1991. 36., 1593: GyMSML, Győri kápt. hiteleshelyi lt. Felvallási jkv. 5. köt. 218.1.

50 GECSÉNYI Lajos 1991., passim

51 Legalábbis ez állapítható meg az ugyanaz évi (1586) érsekújvári magyar, ill. szegedi török jegyzék kiemelkedő hajtóinak összevetéséből: KOCSIS Gyula 1993. 298-299. és Szeged története I. 589-590.

52 Összehasonlításul: Kőröstől 1562-ben 1500 akcse piaci illetéket vártak. KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 389.; az 1560. évi szegedi kanunname szerint egy levágott ökör után 2, 4 levágott juh után 1 akcse járt. VASS Előd 1980. 81.6. pont.

53 SUGÁR István 1977. 5-11.

54 Itt persze meg kell jegyeznünk, hogy a XVI. századi hódoltsági mezővárosokról még nem készült áttekintő feltárás.

55 NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 25.

56 Szeged története I. ld. a névmutatót (768.), a város vallási megoszlásáról: 655-662.

57 HORNYIK János 1927. 39.,

58 HORNYIK János 1860-1866. II. 39-72. (ahonnét kiderül, hogy még a századfordulón is akadtak más lakott környékbeli települések is)

59 Gustav BAYERLE 1986. 115. ; előzményét sajnos nem találjuk az ÖStA Hungarica, ill. Turcica gyűjteményének megfelelő helyén.

373