Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt
Ha meg akarjuk ismerni а XVII. századi Halas természetföldrajzi környezetét, gazdaságát és társadalmát, úgy kiinduló pontért ismét az 1699. évi összeíráshoz kell fordulnunk. A jászok és kunok tüzetes felmérésének részeként készült összeíráshoz csatolt szöveges beszámoló így mutatja be városunkat:69 „Lakott, Kecskeméttől és Szegedtől 6-6 mérföldre fekszik..., de nem terméketlen föld. A környező pusztákról, mint Harka, Fejértó, Füzes, élelmezi magát, amelyeket egy lévai Hamar István nevűtől váltott meg, és ezek után semmiféle censust nem fizet a fényességes hercegnek [Esterházy Pál nádornak, mint a kunok főkapitányának], Azután Tázlár, amelyet a Vay családtól élveznek. Van itt egy fél órányi hosszú álló víz, melyben keszeget, compót és hasonlókat fognak. Vallomásuk szerint ebből nem [esznek], hanem Szegedről hoznak halat eladásra. Magánszemélyeknek és az itteni lakosoknak öt száraz malma van. A nagy vonulások, hasonlóképpen az utolsó háború miatt, amikor a betört tatárok és törökök elhurcolták valamennyi állatukat, elszegényedtek. Most azonban élvezik a béke gyümölcseit. A hely [tovább] népesedésében nem lehet kételkedni. Keletről másfél órányira Harka, nyugat felé egy órányira Fejértó, dél felé egy órányira Füzes, észak felé másfél órányira Tázlár határolja. Jelenleg 93 gazda lakik itt, akik elismerik és vallják, hogy az elmúlt 1698. esztendőben télen és a jelen 1699. esztendőben nyáron a következőket vetették: búza 337 mérő, árpa 81 mérő, zab 561/2 mérő, köles 4 mérő. Szőlőskertek 177 napszámosra [kapásra]. Egyébként vallomásuk szerint a janicsár agának Egerbe évi 100 forintot kellett adniuk, a török császárnak pedig mindenből tizedet. Azt, hogy mennyit adóztak a királyi kamarának, senki sem akarja tudni ezek közül a régi gazdák közül.70 Van egy szép templomuk. A lakosok valamennyien kálvinisták, saját prédikátoruk van. Van itt egy császári élelmezési ház, amelyet az elmúlt háborúban juharfából építettek, 20 sütőkemencével. Javítások: [A hatóságok] a malmokat az uradalom számára visszavették és többet építettek. [A lakosok] hivatkoznak bizonyos privilégiumokra, melyeket azonban nem tudnak előmutatni. A nádor-hercegnek jelenleg évi 100 tallért fizetnek.” A fenti összegzést a tanúvallatási jegyzőkönyvekből és másunnét az alábbiakkal tudjuk kiegészíteni: az említett Zsom[bék]bos kopolya kerek alakú volt. Halas határa meglehetősen vízszegény lehetett, ha mindössze egyetlen olyan hely akadt, ahol a paticsfal fonásához olyannyira szükséges rekettyevesszőt találtak. A település kelet felé néző szélén ékeskedett „az akasztó hely”.71 A Halas határában már régebben beolvadt helyeket arról lehetett megkülönböztetni a többitől, hogy ezeken nyaraló helyeknél egyebet már nem találni. „Fejérföldnek és Karapálynak sem faluhelyét, sem határj át nem tudom” - mondta több tanú is, ellentétben a később bérleményként használatba vett pusztákkal, amelyekben általában még fel lehetett fedezni a „falu ülésit”.72 1680-ban Wattay Pálné és Géczy Gábomé amiatt tiltotta kecskeméti Kamarás Ambrusné Szívós Annát Tázlár és - a nagy kincsnek számító 330
