Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
TÖRTÉNETI KUTATÁS - 1. Ö. Kovács József-Szakál Aurél: Kiskunhalas történeti kutatásáról
azt, hogy szerinte egy vidéki gimnázium hogyan vehet részt a középosztály alakításában. Kiskunhalas helytörténete szempontjából a következő nagyon jelentős személy Nagy Czirok László néprajzkutató. A kisbirtokos szülők gyermeke városi hivatalnok lesz. Ezután fordul figyelme a történelem, a helyi múlt, a néprajz, majd a múzeum létrehozása felé.'3 Az 1930-as években krónikákat ír Kiskunhalas 1913-1938 közötti történéseiről (Nagy Czirok László: Az elmúlt két évtized fontosabb eseményei. Kiskunhalas, 1931; Az 1931-34. év fontosabb eseményei. Kiskunhalas, 1935; Az 1935-1938. év eseményei Kiskunhalason. Kiskunhalas, 1999.) Több évtizedes gyűjtőmunka, jegyzetelés, írás után jelentek meg legfontosabb néprajzi könyvei az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején (Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959.; Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Budapest, 1959.; Budártüzek mellett. Budapest, 1963.; Betyárélet a Kiskunságon. Budapest. 1965.) A mára elmúlt kiskunsági paraszti világ részleteit és teljességét Kiskunhalas lakói, a magyar néprajz művelői nem ismerhetnék meg Nagy Czirok László munkássága nélkül. Szintén az 1930-as években indult kutató útjára, s csak több évtized után jelentkezhettek önálló történeti vonatkozású kötettel: Lakatos Vince újságíró, filmrendező (Lakatos Vince: Krónika a kun pusztákról. Kecskemét, 1988.) és Sütő József gimnáziumi tanár (Sütő József: Századok lelke. Irodalmi és helytörténeti tanulmányok. Kiskunhalas, 1995.) Bár a bemutatott müveket elsősorban csak a második világháború előtti korszakból igyekeztünk válogatni, de nyilvánvaló, hogy ezen célkitűzés ellenére is meg kell említeni az 1965. évi helytörténeti monográfiát. (Janó Ákos (szerk.) Kikunhalas. Helytörténeti monográfia I. Kiskunhalas, 1965.) A mű keletkezésének jobb megértéséhez igen tanulságos visszaemlékezést olvashatunk Janó Ákos szerkesztőtől, mú- zeumigazgatótól.14 A szerkesztői utószó alapján a tanulmánykötet célja az volt, hogy ismeretterjesztő színvonalon, a rendelkezésre álló - és nyilván a hatalmi elit által is tűrt és támogatott szerzőkkel - bemutassák a gazdasági, társadalmi és politikai összefüggéseket. Ha a nyilvánvaló ideológiai elkötelezettségtől eltekintünk, akkor ma is használható részeket olvashatunk a kötetben, bár azok nagy része nem eredeti forráskutatáson alapult. Mindez azonban akkor nyilvánvalóan így jelenhetett meg, amely körülményekre jellemző sorokat találhatunk az előszóban is. A duális szem- beállításban láttatni kellett egyrészt a „múlt bűneit”, másrészt a „szocialista fejlődés” vívmányait. Mindezzel nem akarjuk azt mondani, hogy más időszakokban bármiféle túlzásoktól, kikényszerített vagy vállalt érdekektől mentes, pusztán szakmai művek születtek volna. Az 1970-es évek pangását követően - a kiadási lehetőségek javulásának hatására - az 1980-as évek közepétől, majd az 1990-es években sorra jelentek meg Kiskunhalas történetéről hiánypótló munkák. A legfontosabb könyvek szerzői. Bognár Zoltán tanár, Fekete Dezső könyvtáros, Gszelman Adám tanár, iskolaigazgató, O. 24
