Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
TÖRTÉNETI KUTATÁS - 1. Ö. Kovács József-Szakál Aurél: Kiskunhalas történeti kutatásáról
daság és társadalom általa fontosnak tartott adatai képezték krónikájának legjelentősebb részét. A reformátusnak számító településen érthetően elsősorban az adott egyházhoz tartozó személyek müveivel találkozhatunk. Az egyházközség első történetinek szánt leírását Tormássy János halasi református lelkész, és a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője, később püspöke írta 1801-ben. Nyomtatott kiadásaira csak jóval később derült sor (Tormássy János: Halas városa s eklézsiája históriája. Kecskemét, 1875.; Halas város eklézsiája históriája. Kiskunhalas, 1926.). Amellett, hogy munkája alcímében „édjügyü Históriáról” beszél, önkritikusan megjegyzi, hogy saját egyházának történetét csak a városéval együtt lehet megírni. Egyébként pedig elmeséli a kunok történetét, de a város alapításának kezdetét ő sem tudja tisztázni. Az 1801. évi munkát 1823-ban Tooth János - hasonló módon - kívánta folytatni, amit Nagy Szeder István szintén közölt 1926-ban. (Tooth János: A Kis- Kun-Halasi Evangelico Reformata Ekklésiának és ahhoz tartozóknak Históriája. Kiskunhalas, 1926.) Tormássyt is a városának szeretete és annak szolgálata vezérelte, s ennek megfelelően a közhivatalt betöltő ember eszméi (tisztességes hírnév, jó emlékezet), és nyilván nem a helyi valóságot sokoldalúan ábrázoló, kritikus történetkutató módszereit követte. Kiskunhalas XIX. századi helytörténeti irodalmát ezután is a kéziratos müvek jellemzik. Peterka József orvos Halast részletesen leíró történeti munkája (Peterka József: Kis Kún Kerületnek Helyenként, azután Summába hozott Topográphica- Statistikai leírása. 1822) sajnos még mindig kiadatlan. Csak egy kisebb írása jelent meg a maga korában, a Tudományos Gyűjteményben (Peterka József: Kis Kun Kerületek ... statisztikai essmérete, 1818). Révész György városi tanácsnok, régészeti gyűjtő pótolhatatlan kiskunhalasi régészeti feljegyzései sajnos elkallódtak. A Révész-féle gyűjteményt jól ismerő Gyárfás István néhány adatot közöl róla 1861- ben.5 Azonban Révész György Halas régészeti anyagát leíró kéziratos füzete nemrégen bekerült a Thorma János Múzeum gyűjteményébe (Révész György: Rendezett gyűjtemény. A Kis Kun Halasi határba talált régiségekről. 1858) Említésre méltó még Molnár István főorvos 1877-ben készült leírása (Molnár István: Kis-Kun Halas város helyrajza, természetrajzi s orvosi tekintetben. Kecskemét, 1878.) Említésre méltó még Molnár István főorvos 1877-ben készült leírása (Molnár István: Kis-Kun Halas város helyrajza, természetrajzi s orvosi tekintetben. Kecskemét, 1878.) A kronologikus rend szerint a 19. századi halasi történetkutatók sorából Gyárfás István müveire kell utalnunk, amelyek azonban messze túlnyúltak a város határain, hiszen a szerző az egész jászkunsági történetet írta meg. Elsősorban kiskunhalasi tartózkodásai miatt kell munkásságát itt is értékelnünk, bár Tooth János könyvéről írt alapos cikke hatalmas ismeretanyagot mutat Halas történetével kapcsolatban. Ő is a református értelmiségi körhöz tartozott, egyrészt apja révén is, aki itt volt lelkész. Másrészt személyes pályája alapján, hiszen a jogi tanulmányok és az 1848^19. évi aktív szerepvállalás, majd császári-királyi kapitányi és szolgabírói hi14
