Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 4. V. Székely György: Árpád-kori települések a történeti Halas határában
a hullák közepetájáról mikor szekérre hányták a földet, vigyázatlanok voltak az emberek, a föld lehúzásakor egy embernek egy zacskó darab szemébe tűnt, felvévén abban összeállóit pénz volt, melynek hírére odagyűltek, többen a pénzt széjjelszedték, a zacskót, mint mondták már darab volt, zöldes színű selemnek látszott. Azt a vízbe vetették, vissza is mentek ahonnan a föld hányódott, egy pár darab pénz még ott is találtak. A találás délelőtt történt, délután a helyszínre mentem többektől akkor is, és azóta is 27 darabot megszerzettem. A talált pénz ezüst, Arpádházból való, közötte 14 drb III. Béláé (1176-1196) Rupp Táb. V. szám 119, közötte 9 darabon a vadászatra lovagló király pénzén látszik a sólyom, a király kezében tartja, 6 drb. közötte szintén III. Béláé kettőskeresztek az egyik lapon kivehető Béla rex V-ik tábla szám 110. ezeken kívül 13 drb. szinte ezüst, közötte a nagyobb Fr. nagyságú, a többiek is dénárnál nagyobbak, obulusok lehetnek, de ezeknek sem nagyságuk, sem példányuk nem egyforma, Rupp és Schönviesner numismatikájába éppen hasonlók nem találtatnak, a betűk sem kivehetők, mégis Rupp tábláján Vl-ikon II. András (1205-1215) pénzeihez mindenik példány egyik lapja némi részben hasonlít, hihetően II. András király jeruzsálemi útja utáni ritka magyar pénzek lehetnek. Az oda temetés mikori lehetett, nem tudni, hihetően IV. Béla idejében a tatárjáráskor lehetett. A fenti hosszú idézetből kitűnik, hogy a Templomhegyen talált sírokkal együtt egy 13. századi, a tatárjárás előtti időszakból származó, magyar lemezpénzeket és ffiesachi dénárokat tartalmazó éremlelet került elő.12 Hasonló összetételű leletek előfordulására számos példa idézhető.13 Pesty Frigyes helynévtárában csupán az alábbi rövid leírás olvasható erről a helyről: „Nagyhalom vagy Templomhegy — az alsó fekete - vetemény földek közt - a tóparton hajdan kitűnő domb volt, rom maradvány köveivel, csontokkal és üszők darabokkal; közelebbi év tizedekben áttöltésnek elhordatott, hagyomány szerint a lehetett a legrégibb egyház Halason, mely hihetően a mellette lévő ingóságos nádassal menhelyül is szolgált, róla egyenes históriai adat nincs. ”14 A jászok és kunok történetét feldolgozó Gyárfás István a fekete sereg sorsát tárgyalván ugyancsak említi a Templomhegyet és az ott előkerült leleteket. „1867. évben a tó medrén keresztül a szöllőkbe közlekedési útul töltés húzatván, ez út miatt a templomhegy keresztülmetszetett, s elébb is ugyan e hegy egy részének áttöltésül gyakrabban használásakor, most azonban ez emlékjelek még nagyobb mennyiségben tűntek elő... Közepén a legmagasabb részen az alsó réteg, öt hulla között: III. Béla 14 darab, továbbá IV. Béla, ezenkívül tatár és frisaticusnak elnevezett pénzeket tartalmazván, az Árpád korszakot tünteti elő. Ez utóbbi leleteket tartalmazó rétegen felül, hihetően ráhordott földdel a domb magasabbra emeltetvén, épült rajta a XIII- ik század vége felé a halasi kánok első egyháza kőből és téglából, mely Kinisy által döntetett romba. Ez állítást igazolják ezen felső rétegből előkerült fekete szénüszkök, tégla, kő, mésztörmelék vegyüléke, ezek között összezúzott ember csontok, I. Lajos, Mária Zsigmond, Albert és I. Mátyás pénzei, kőgolyó és zárdarabok, kis réz fülbevaló, csizmapatkók, zablavasak, ezüst gyűrű, koponyák mellett ezüst és réz fülbe131
