Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
TÖRTÉNETI KUTATÁS - 1. Ö. Kovács József-Szakál Aurél: Kiskunhalas történeti kutatásáról
Kiskunhalas történeti kutatásáról Ö Kovács József - Szakái Aurél Egy falu vagy város történetének bemutatása több szempontból is nehéz feladat. Másként közelít a lokális vizsgálatokhoz a magát szakembernek valló kutató, megint másként a hely iránt érdeklődő régiségbúvár, és ismét másként a kíváncsi olvasó. Pedig mindegyik esetben ugyanarról a múltról kellene szólni, ami persze mégsem ugyanolyan, hiszen azt mindenki másként látja és ábrázolja. Leginkább a múltbeli valóság ábrázolhatóságának ezt a sokoldalúságát felejtjük el, amikor például azt mondjuk, hogy csak a tényekre vagyunk kíváncsiak. Éppen a „tény” kérdése okoz számos, máig lezáratlan vitát. A tények megállapítása igen nagy mértékben függ a forráskutatási módszereinktől és az általunk feltett kérdésektől, amelyek alapján célszerűnek látjuk leírni és elemezni a múlt egy-egy szeletét. A múlt és jelenbeli valóságunkat is egy olyan elképzelt, és nyilván valóságos egésznek látjuk, amelyben az események, a szerkezetek és folyamatok, egyéni és kollektív cselekvések mindenféle szempontból egymással kölcsönhatásos összefüggésben állnak. Ebből fakadóan történeti leírásaink, és a regisztrációs szintet ritkán meghaladó értékelő elemzéseink szinte szükségszerűen csonkák, hiszen egy eredeti összefüggés-rendszerből ragadunk ki valamit és mondjuk azt, hogy ekkor ez és így történt. Természetesen mindenki tudatosan vagy éppen találomra más és más kiindulópontot és módszert választ, amikor a témáját kifejti. Éppen ezért, ha a Kiskunhalasról szóló jelentősebb munkákat sorra vesszük, akkor érdemes minden szerző esetében saját korának lehetőségeit és a képességeket figyelembe venni, hogy mértéktartó módon mondjunk véleményt a művekről. Amikor Kiskunhalas történetéről és történeti kutatásáról beszélünk, akkor arra a kb. hat évszázados mezővárosi múlttal bíró Kiskunhalasra gondolunk, amelyik 112 ezer holdas határával a történeti Magyarország hatodik legnagyobb határú városa volt a XX. század közepéig. Csak öt másik alföldi város - Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szabadka, Szeged - előzi meg a sorban. Ezek a nagyhatárú városok a törökkor pusztításai után alakultak ki. Kiskunhalas esetében a nagy területből adódó sajátos fejlődést tovább színezte az 1745-ös redemptio (megváltako- zás) eredményeképpen megszerzett kiváltságos helyzet. A XVIII. századi magyarországi országismertetések közül ki kell emelni Bél Mátyás 1731-ben elkészült latin nyelvű munkáját a Jászkunságról (Notitia geog- raphico-historica Districtum Cumano Jazygum et Kőváriensis) és ezen belül Halasról. Bár Bél Mátyás 1730-ban kutatóúton járt a Jászkunságban. A latinul elkészült munka nem jelent meg abban a korban. A megmaradt másolatot Gyurkovits György készítette 1818 után. Bél Mátyás müve csak a magyar fordítás 1975-ös megjelenése után kezdett hatni. (Bél Mátyás: A kunok és jászok avagy filiszteusok 9
