Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)

I. RÉSZ - 6. Dr. Láng Mátyás - Vorák József: A munkásmozgalom története

A legutóbbi megyei gyűlésen megengedték, hogy a város szellemi szükségmunkásokat is alkalmazzon. Szellemi szükségmunkások jelenleg még nincsenek felvéve, de az összeírásoknál 16 fiatal szellemi munkanélkülinek biztosítottak némi keresetet. Három fiatalember pedig a betöltetlen számtiszti állás javadalmának terhére van alkalmazva. Tudomásunk szerint mind a napszámosok, mind a szellemi szükségmunkások felvétele rövidesen megkezdődik.

A szellemi szükségmunkások a statisztikai összeírások számlálóbiztosaiként három hónap alatt megkereshettek 50—60 pengőt. A napszámosok segélyezésére egyetlen fedezetként a belügyminiszter kölcsönadott 15 000 pengője szolgált. Az ínségmunka Kiskunhalason is csak ősztől tavaszig tartott.

1932. évi, karácsonyi számában a Kiskunhalas Helyi Értesítője becsületes, őszinte nyíltsággal leplezte le a halasi puszták nyomorultjainak helyzetét:

Megdöbbentő részletek a halasi nyomor infenójából:

Barlangokban élnek és hosszú ideig nem látnak kenyeret a ruhátlan szegények.

. . . Dantei képzelet és valahogyan Swift Jonathán tolla kellene hozzá, hogy ehhez a hátborzongató témához hozzányúljunk, megtapintsuk és lefotografáljuk.

Hihetetlen valóságok, meleg szobánktól és ha szegényesen is, de terített asztalunktól alig 10—15 kilométerre élnek emberek, akik nem is élnek emberi életet, akik fáznak, akik éheznek és a legborzalmasabb nélkülözést vívják végig. Vannak a távoli buckás tanyákon olyanok, akik hetekig nem látnak néha kenyeret és úgy élnek, mint a barmok, homokbavájt barlangokban.

. . . Alsózsanán, az úgynevezett ,,Koplaló" részen a nyomor szinte leírhatatlan. Sivár homok és még sivárabb bucka, amerre a szem ellát. Itt él nagyon számosán sok ember buckákba vájt barlangokban, kenyértelenül tekintve a holnapok elé. Szörnyű, hogy ezek az emberek már nem is panaszkodnak. Lassan állati sorba süllyednek."

— A kormányzathoz, a helyi hatóságokhoz, az érzékeny birtokosokhoz ezernyi szállal odaláncolt helyi lap fölrúgva minden polgári mértéktartást, nem törődve az esetleges következményekkel, éppen szentkarácsony estéjén kiáltotta világgá a halasi proletárok minden keresztényi morált meghazudtoló, megcsúfoló helyzetét.

Az értelmiségi munkanélküliek helyzete azonos volt az országos helyzettel:

Nyílt fasizmus felé

1932-ben, a polgári jelszavakat hangoztató Bethlen-kormány után Gömbö- sék maguk se tagadták, hogy a diktatúra hívei, esküdt ellenségei a szocializmusnak, s nincs szükségük még képletesen sem a demokráciára.

A rendszer végleges, nyílt, szélsőjobbra tolódását a munkástömegek balra- tolódása előzte meg. Az 1930-ban ellenzéki pártként megalakuló Független Kisgazda Párt születését a dolgozó parasztság soraiban érezhető erős ellenzéki magatartás indokolta. Ée kellett valahogyan vezetni a feszültséget. Az 1930-as szeptember 1-i harcos munkástüntetés után pedig világossá vált, hogy a kommunis208