Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)

Előszó

Napjainkban a város iskoláinak; 97 tantermébe 3750 tanuló jár, a nevelők száma pedig 147. Egy nevelőre ma már csak 25 tanuló jut. 300 tanulóval önálló zeneiskola is létesült, mely az ifjúság nevelésébe és a város életébe új színt, új művelődési lehetőségeket hozott.

Az egészségügyi és kommunális ellátás fejlődését mutatja, hogy új intézmények jöttek létre, s a régiek is bővültek. Növekedett az orvosok, kórházi ágyak, rendelőintézeti órák száma, a közel 20 km-es vízhálózat megépítésével a lakosság túlnyomó többsége ma már egészséges vizet ihat, a 10 km-es villanyhálózat bővítés pedig a külterületek villanyárammal való ellátását is biztosítja.

Bízunk abban, hogy a. város a megkezdett úton halad tovább. Pártunk Vili. kongresszusának határozatai az Alföld iparosítását, az elmaradottság felszámolását is célul tűzték ki. A. mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt jár a korszerű agrotechnika és a gépek nagyarányú alkalmazása. Ez megköveteli a műveltségi színvonal állandó növekedését és az egészségügyi követelmények fokozott érvényesülését. Ezeknek a feladatoknak a megoldása mindenféle szempontból előre viszi a város fejlődését.

Kiskunhalas lakossága eddig is sokat tett városa fejlesztéséért, sok vonatkozásban országosan példamutató eredményeket ért el. Bízunk abban, hogy ez a könyv is, mely a fejlődés bemutatásával és a múlt értékeinek a jövő számára való hasznosításával, az egészséges lokálpatriotizmus mellett a szocializmust építő haza szeretetének kifejezője, hozzájárul eredményeink megbecsüléséhez és továbbfejlesztéséhez.

Dr. Varga Jenő a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke

4