Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

- 59 —

Mivel a mohácsi vész előtti oklevelekben Tázlár, Bodoglár neve még nem fordul elő, valószínűnek kell tartani, hogy úgy ezeket, mint Kalapár, és egy okirat szerint Kalapár és Tázlár közt volt Papiár1) nevű pusztákat a török hódoltság alatti birtokos töröktatárokról nevezhették el és a mohácsi vész korabeli falunevek feledésbe mentek, miután a sok háború alatt a lakosság többször kicserélődött.

Bodoglár pusztán Bódoghfalva állott. Megtudjuk ezt egy 1509-ből fennmaradt oklevélből, amely szerint Haraszti István panaszt tett a nádor előtt, hogy a Halas székhez tartozó királyi kunok tisztjei: Záz Mihály és Csap Imre Bódoghfa/váról, Kubinyi László budai tiszttartó megbízásából, cselédjeikkel és Bócsaszállás- ról: Csercsi Mátyással, a köncsögszállási kapitánnyal, Markus Mátyás és Istvánnal Halas székből, Magyarka Imre, Bontha Albert, Zoka Péter, Kondoz Dénes és Boró Bálinttal a Kecskemét-székhez tartozó Köncsögszállásról, valamint Berta Benedek, Boz Barnabás, Kurta Barnabás, Bálint és Ambrussal a Halas székhez tartozó Orgovánról, mint királyi kunok fegyveres kézzel megrohanták Ágas- egyházán füvet kaszáló jobbágyait és elfogva, hátrakötött kezekkel két ökrös szekéren Orgovánra vitték őket és ott ismételten kegyetlenül elvervén, megkínzás után bocsátották csak őket szabadon.

Ágasegyháza Bodoglárral határos majsai puszta, s az említett Bocsa, Orgován, Köncsög szomszédsága bizonyossá teszi, hogy Bodoglár pusztán a mohácsi vész előtt Bódoghfalva állott.2)

A kunok pusztulása után Szeged vette birtokába ezt a vidéket és kérésére a Kamara3) 1648 aug. 19 én eltiltotta a halasiakat Bodogh-falu használatától, hogy azt a szegediek kiváltsága ellenére ne bitorolják. Tehát ekkor már Bódoghfalvát Bodoghnak nevezték, s később lett az elpusztult terület Bodoglár puszta a török uralom alatt.

Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy nyelvtudósaink közül Gr. Kuun Géza „Codex Cumanicus“ Bpest 1880. megjelent művében Tázlár nevét a kun szótárban levő fás szótól származtatja, s szerinte Tázlár=kővek, a mi mérlegsulyokat jelentett.

Dr. Karácsonyi János pedig (Magyar-Nyelv 1921) Tázlár és

9 Pest megye levéltárából 1811-ben kivett okmány szerint 1639-ben Lipcsei Bálint e's társaival Halas : Paplárszállás, Karapálszállás és Balassaszállás miatt pereskedett.

*) Gyárfás i. m. : III. 727 I.

s) Gyárfás i. m.: IV. 243 1., de a falu neve Bodogh helyett Bolognák van tévesen szedve.