Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— léi — kiállított szövetséglevelet aláírta és pecsétjével is ellátta í Kászony Tamás nemes Jászság deputatusa Nagy Bálnt nemes Nagy Kunság deputatussa. Csikay János deputatus. Cseplész János nemes Kis Kunságnak kapitánya és deputatusa.1) Cseplész kiskunkerületi kapitány cgyébbként az egész szabadságharc alatt kuruc csapatot vezényelt, amely a Duna-Tisza közén fekvő községek fiaiból állott. Említésre méltó az a körülmény is, hogy Rákócinak egy 1704. március 12-én kelt levele szerint, abban az időben Halas város kevésszámú lakossága között rácok és oláhok is voltak, akiket a kuruc csapatok zsarnokoskodása ellen védelmébe vett a fejedelem.2) A császári kormány Rabutin generálist Erdélyből a Dunántúlra rendelte, aki 1706. szeptember elején a kurucok által feladott és felgyújtott szolnoki várat megszállta. Ez ellen a hadjárat ellen ' a kurucok úgy védekeztek, hogy Rabutin előtt a helységeket, városokat kiürítették, hogy a császári sereg mindenben szükséget szenvedjen. — Kecskemét, Nagykőrös, Czegléd és a felső Kiskunság a Mátra aljába vonult mindenestől. Az üres házakba beszállóit császáriakra pedig a kurucok rágyújtották a házakat, úgyhogy egész városrészek a tűz martalékává lettek. Halasnak, mivel itt llosvay Imre és Bikk László alatt egy elsáncolt kuructábor volt,3) nem kellett a várost kiüríteni, így az ezzel járó károk alól ugyan megszabadult, de a kegyetlen sors más módon juttatta a többi helységek sorsára. 1706. szeptember 6—8-a körül négy napon át táborozott Halas alatt Rabutinnak néhány ezrede. Ha tekintetbe vesszük a “császári csapatok kiéheztetett helyzetét és Halas város lakóinak a csekély számát, — hiszen csak száz és egynéhány adófizető gazda volt még akkor Halason, — néhány ezredet négy napig ellátni óriási feladat volt. Ha tárgyilagosan ítéljük meg a helyzetet, be kell látni, hogy Rabutin serege sem tehetett kényszerhelyzetében mást, minthogy ott rekvirált, ahol lehetett. Elhasználtak és elvittek 21.100 frt árú házieszközt, 417 ökröt, 129 lovat, 503 tehenet, 276 borjút, 692 gőbölyökröt, 1422 juhot, 2832 mérő búzát, 3009 *) 1708-tan a király meghívta Halast a pozsonyi országgyűlésre és ugyanazon évi en résztvett a város a Rákóczi által összehívott onódi és tá- lyai országgyűléseken. Oklevéltár 154 sz. TfcÉjTevéltár: 151. sz. /Veizner i. m. 1.—221. 1. és „Bácsbodrog vármegye“ II.—143. 1, 21
