Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

— SÖ Alakja kerek, átmérője l’/з hüvelyk, anyaga durva sárgaréz, a pecsét közepén áll szemben egy papi egyén, fején kétágú süveggel, melyről vállai felé két szalag csüng, arca hosszú, vastag bajusszal és dús szakállal, jobb kezében lefüggő tőmjénezőt tart, mely felett hármas liliomforma') emelkedik, baljában két ágra görbülő pásztorbot, végén csillaggal ; öltözete térdigérő bő papi öltöny, melyről olvasó szemeket mutató zsinór függ le, mely az öl tönyt derekához szorítja és csizmák. E papi egyén mellén e két betű áll: VT., öve táján jobbról 17 (vagy 15), balról 12. A pecsét kőrírata:

SIGILLVM-TRACT'VRMENIEN- I

E köríratot külső szélről egymásba fűződő levelekből álló koszorú veszi körül, a pecsét oldalkörületén pedig ismét VT. betűk láthatók.

Gyárfás szerint ez a pecsétnyomó az Örményi egyházvidék-é volt, 1712 vagy 1512-ben. — Nem jelenti e az ürmenien az Or- mányságot ?2)

fia Halas város történetét, illetve a baranyaiak betelepülését a ref. egyház történetének a szempontjából vizsgáljuk, a következő adatok tárulnak elénk :

A baranyai, 1608-tól pedig alsó baranyainak nevezett egyházmegye püspökei voltak :3)

1550. ? Sztárai Mihály, Tolna.

1554. Szegedi Kiss István,

1566—76. Eszéki István, Decs, és 1566. Veresmarty Illés, Hercegszőllős.

1608. Laskai Lőrinc, Laskó 1613. Petri Gergely, Laskó 1645. Halasi Bálint, Laskó 1678. Veresmarty dános, Veresmart.

Végig tekintve ezen a jegyzéken, azonnal feltűnik, hogy 1613* 1645. évek között nagy hézag van. Ezt a hézagot látszik kitölteni a következő nagykőrösi feljegyzés 1626-ból4): „Tollas István bíró és Sartori Pál számadási könyvéből: Egyházi költség. Az halasi

*) Halas város első pecsétjében is háromágú liliom a címer.

a) Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi Jöláleírása a XIV. százaá elején. Budapest 1892. műve szerint VRMEN = Örmény község Nyitra, Oraa/z = köz- ség Szoínok-Doboka megyében feküdt, de egyik se volt esperesi székhely.

3) Tormássy János : A dunamelle'ki egyházmegye története. Közölte a Sárospataki füzetek XI. évfolyamában 1867-ben Fábián Mihály.

4) Szilády Áron és Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon I. — 15 lap,