Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közigazgatás története

— ПО

1. Szakasz volt a város belterülete az összeíráskor felvett 1-1039 házzal, udvarokkal, veteményes kertekkel és aklokkal, 20 szárazmalommal, lúdlegelővel.

2. Felsőnyomási szántóföldek.

3. Simon-Semlyéki marhajárás.

4. Pirtói szállások egy marhajárással és tanyákkal.

5. Kisteleki ökörcsordajárás, osztott földek, tanyák

6. Seregélyes nevezetű (ma öreg-) szőlők, a körülötte fekvő kukorica-, káposzta-földekkel és egy kevés kaszállóval együtt. (A jankováci úttól a szőlők belső részéig).

7. Rekettye-Kistelek nevezetű osztályok, egy marhajárással és házakkal.

8. Marhajárás, néhány osztott föld, tanyák, nyárasok Határa délről a jankováci út egészen a határig, amely Pincehelynek neveztetik, s tart Polgárdi puszta határáig.

9. Fehértói szakasz: Füzes, Fehértó, Alsószállások és alsó nyomás, legelő és házak

10. Kis-siki nyomási csordajárás.

11. Balotai marhajáró, osztott földek, tanyák a szegedi útig, s le a határig.

12. Zsana (Szegedi és Majsai út köze).

13. Bodoglári osztály a tanyákkal, (a Majsai és Félegyházi utak köze).

14. Bodoglári marhajáró.

A tervezett szerint az osztott földek felmérését, erdőket, szőlőket, ka- szállókat az arra a célra kirendelt lakosok, az osztatlan állapotban lévő marhajárók területét pedig katonai mérnökök végezték

A kataszteri földmérés és a földek jövedelmezősége felbecslésének megkezdése előtt, a császári rendelet szerint köteles volt minden község bizottságot szervezni a felmérésre. E halasi bizottság íródeákja (Manipulant) volt Besnyey Gergely aljegyző, s ő készítette a felmérési tervezetet.

Miután az előkészületek itt is olyanok voltak, mint Kecskeméten, a felmérés is minden bizonnyal úgy ment végbe, mint azt Fördős László megírta a „Föld és ember" X. évfolyamában Kecskemétről.

II. József császár intézkedései hatályon kívül helyeztetvén 1790-ben, a Jászkun kerületeket ismét az előbbi állapotba helyezték, sőt az 1790. évi XXIX. t. cikk az országgyűlésre két követ küldésére adott a kerületeknek jogot.