Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Határperek a szomszédokkal
— 66 ták próbára. Azelőtt fizettek érte a nádornak 12 tallért, azaz 18 frt-ot egy évre. 1736. május 10-én Ötönyös és Szeged felől is volt hivatalos határrendezése Halas városának, ezen határokat 1760. május 30-án közmegegyezéssel újították meg. - Öttömös pusztát 1841-ben királyi adományba kapták: Magyar Imre, Gereby Pál és Skapecz József földesurak. A hivatalos beiktatásra Kiskun-Halas város kiküldötteit is meghívták. 1739. szeptember 2-án Szabadka bírája békétlenkedett Tompa pusz- tájok határa miatt. - Tompa és Mérges 1657-ben szerb falvak voltak. 1654-1663-ban id. zolnai Gombkötő Jánosnak, Fülekvár kapitányának adományozta Tompát a nádor. 1686 után a szerb határőrvidékhez csatolták. A Balota-Tompa közötti határt Kiskun-Halas és Szent-Mária (Szabadka) 1761. november 1-én újították meg. Az 1699. évi összeírásban Mérges is elhagyott kiskun helységként szerepel, ahol templommaradványokat nem találtak. A pusztát akkor Albert András halasi bíró bérelte a nádortól évi 15 frt-ért. A redemptio után a Jászkun kerületek közös birtoka maradt, melynek felosztásakor Jászberény városa kapta Mérgest, s 1891-ben eladóvá tette. 1901-ben Ormódy Géza, szegedi lakos parcellázta a 4238 holdas pusztát, amelyre falu épülvén, 1908-ban Csongrád vármegyéhez csatolták Puszta- mérges név alatt. Vasúti összeköttetést 1927-ben nyert Szeged várossal, a halas-szegedi műúttal 1933. őszén kötötték össze. 1744-ben Harka puszta földesurai támasztottak a puszta határa miatt követelést Kiskun-Halas város ellen. - Az 1699. évi összeírásban Harkát, mint elhagyott, hajdan kiskun helységet vették fel, templomának néhány régi fala még látható volt egy dombon, a pusztát abban az időben Halas bírta bérbe a Darvas családtól évi 40 frt-ért. A jászkun kerületek eladásakor Harka pusztát is eladták a Német Lovagrendnek, de a beiktatáskor, 1702-ben az eladásnak Ráday Gáspár, Darvas Mihály és Ferencz földesurak ellentmondtak. 1703. január 4-én Kalocsáról kelt levelében Csery Mihály követel e pusztától tizedet, melyet a halasiak szántanak és jószágaikkal járatnak, kijelenti, hogy 150 frt.-al megelégszik, s egyben fenyegeti Halast, hogy úgy Halastól, mint más földektől is fizetniök kell. - 1732-ben1 Ráday Pál, Tussay György, mint elhalt felesége, Ráday Ilona után maradt gyermekeinek gyámja és nagyréti Darvas Gábor zálogba adták Harka pusztát 1000 rfrt-ért id. és ifj. Péter István, Modok Gergely, Kovács Péter és több társai halasi lakosoknak, mivel Darvas Pál rokonuk (a lengyel királyi udvarban) fogságba került, és ki akarták őt váltani. A Ráday család 1743-ban visszváltotta a pusztát, s határát törekedett megállapítani. 1744-ben már öt kecskeméti ember bírta bérben Harkát, akik természetesen a határokat minél távolabbra akarták tolni a halasiak kárára. A Ráday család kérésére 1 Oklevéltár 161.
