Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története

15 sem indokolja, csak odaveti, hogy a kérelmező érdemte­lennek tiairtatík kérése teijesitésére. - . A kerületi küldöttség igazoló jelentésre utasította a ta­nácsot s végső fokon a m. kir. hely tar tó tanács tett a ka­tolikusok érdekében szigorú intézkedéseket. Szabó László után Nagy György nagykőrösi plébános jött át Kiskun Ha­llásra március 5-én, de Csteh András lett a következő plébános, aki Tá- pióbicskén 1772-ben született, 1797-ben szentelték piappá s káplán, majd papnöveldéi alkormányzó volt, 1802-ben nagy­kőrösi plébános lett s 1805-ben vette át az itteni plébániát s 1810-ben fa fé'.egyházai plébániára ment át, címzetes pré­post, kerületi esperes, majd 1830-ban váci kanonok llett. 1855-ben mint olvasó kanonok hunyt el s a váci székes- egyház sírboltjába helyezték örök nyugalomra. — Az ő idejében nyert elintézést a kát. lakosok fentebb tárgyalt 1803. évbeli panasza. Cifra Imre és néhány másik katoli­kus lakos a redemtuisok sorába vétetett fel felső parancsra. Ladányi Istvánt 1810-ben nevezte ki kiskunhalasi plébánossá a váci püspök. Született 1781-ben és pappá szen­telték 1803-ban. Papnöveldéi alkormányzó volt, mielőtt tíz itteni plébániát megkapta. Már 1811-ben elcserélte állását Demeter Antal izsáki plébánossal. 1826-ban Csépa plébá­nosa lett s mint kerületi esperes, 1828 elején halt el. — Halasi beiktatása Kámánházy László püspök jelenlétében Balogh István kanonok által történt, 1810' junius 16-án, amikor a bérmálás után Dorozsmára utazott a püspök1. Demeter Antal plébános Csongrádion 1770-ben szü­letett s 1793-ban szentelték fel. 1799-ben Mezőtúr, 1811-ben Izsák plébánosa lett s még azon év november havában át­vette a halasi plébániát. A lakosok nem szerették és 1813- ban Nagy Apáti Páli házánál gyüléseztek ellene a magas stóla miatt. Ronyec Ferenc volt a kurátor és Szemerédy Ferenc tizedbiró hívogatta a gyűlést. — 1814 március 14-én hunyt el Halason. Utóda: Fröhlich Mihály plébános lett, aki 1785-ben szü­letett Gyöngyösön. Mint világi hallgatta Vácott a teológiáit, 1808-ban pappá szentelték s hat évi káplánkodás után nyerte el az itteni plébániát, s tisztségét 1845 szeptember 16-án bekövetkezett 'haláláig betöltőt,te. Követte Huszka Vendel plébános, aki 1808-ban született Kis­kunfélegyházán s 1831-ben szentelték pappá. Tizennégy évig volt káplán s 1845-ben foglalta el a hajlasi plébániát. — 1872-ben nyugalomba ment Újpestre. 1878-ban hitelemző lett, 1880 óta pedig a Kalmár kápolna lelkésze volt Féegyházán, 1881-ben ismét nyugalomba vonult Szegedre s ott 1885 ju­nius 8-án elhunyt. Rózsa Béla plébános lett 1872-ben az utódia. — 1838- ban született Szabadkán, 1862-ben szentelték pappá. Tiz évig volt káplán, mielőtt itteni állását elfoglalta. — 1884-ben Izsákra ment át s 1890 január 2-án ott halit meg. — Halósági!

Next

/
Oldalképek
Tartalom