Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik
115 emlékeit: * - - - *’ — Rajzok a szibériai hadifoglyok életéből. Halas, 1926. 16-r. 76 1. TÓTH LÁSZLÓ betűszedő, született 1911-ben Kiskunhalason, kiadott munkái: — Élni vagy meghalni. (Versek). 8-r. 86 l. Kiskunha'as, 1934. — — Égő fáklyák. Költemények. (Tihanyi Tóth László né,v ja'att)- Kun szenfmik! ős, 1935. 16-r. 16 l. TORMASSY JANOS, született 1746 március 2-án Kecskeméten^ 1772-ben u. ott második lelkész. 1777 április 24-én halasi' lelkész lett. 1791-ben ócsáni egyh. megyei főjegyzővé választották azzal, hogy a superintendens! hivatalra választás nélkül fog lépni'. 1807 jut. 17 ótai püspök. Meghalt Hajason 1814 aug. 12-én. — Munkád!: — Egynéhány predikátziók, melyeket ai közelebb elmúlt országgyűlésiére feliseregett úri rendek előtt Budán és Posonyban elmondott. (359 1.) Pesith, 1791. — Kalmár József: A kegyelem templomáról. Fő Tisztelendő superintendens Tóth Pápai József ür püspöki fe54szient!elt©tése alkalmatosságával mondotta Ré!v- Komáromban 30. juni 1814. (61 l.) Rév-Komárom 1814. Ezt követi: A cheirostesiárói. Ugyanazon a’k aim a toss ággal mondatott a helv. conf. tartó Dunamellyéki ekkiésiai megyének superintendens© Tormássi János által (27 1.) — Brend vitéz árnyéka vagy a tsiudá’atos erejű kard. (234 1.) Pest, 1819. — Kéziratban: maradtak a halasi gimnáziumi könyvtárban: — A Dunán innen levő venerábi’is superintendenti« reformátiója rövid históriájának csekély és rövid, lerajzolása. — Evangéliumi, mind a két confession levő eklézsiának a XVIII-ik századon által való áí ía- potjának rövid leírása. E két munkából tette közzé Fábián Mihály a Sárospataki füzetek 1867 évfolyamában a Dunatmel- léki ref. egyházkerület történetét, amely kijlön könyvben is megjelent. — A pesti religionáriai comissio aetáiuakl rövid és egyszerű sommlázata. (Figyelmező, 1878 évf.) — Halas városa, és ekklésiája: históriája. (Kun-Halasi Könyvtár, 1. füzet, 1875.) Az eredeti kézirat szószerinti szövegéit közölte Nagy Szeder István az Adatok Kiskun-IIa’as Város Történetéhez című müve II. kötetében, 1925. — Dömsödi egyházkerületi gyűlésen 1782 március 29-én tartott s II. József türelmji rendeletének kiadásán örvendező beszéde. TYUKODY JENŐ igazgató-tanító, született 1880-ba.n, Magyarbere- tén. Müködöttt: Kémer, Gyulafáivá, Hódmezővásárhely és Kilyei\ iskoláiban, 1910 óta Kiskun,-Halason, 1911—1931 közt a IV. körzet igazgatója volt, 1931-től pedig a központi iskola igazgatója. — Szakcikkei: Gyermek jellemhibák. Megjelent a »Család és Iskola« folyóiratban 1906—7-ben. — Olvasmánytárgyalás. Megjelent Kéhrer—Krehnyay: Pedagógiai Szemináriumok első kötetében, 1930-ban. VAN BENJAMIN ief. lelkész, született Kiskun-Halason, 1894-ben, a tudós Szíády Áron halasi papnak utolsó és legkedvesebb káplánja, a forradalmak alatti megpróbáltatások idején,. Jelenleg hátrány község gyülekezetének lelkésze. A forradalmak alatti szomorú tapasztalatain elmélkedik alanti müvében: | , . — Napra forgok, Budapest, 1924. 16-r. 464 l. [
