Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
84 — marada az három város Pest vármegyében, úgymint tudniillik : Kecskemét, Czegléd, Kőrös; azokat is pediglen megtiltván az török hogy senki fel ne jöjjön; azon közben az török császár is feljuta és Egret megvevé; annakokáért semmit az ö*Felsége rovássába be nem szedhettem. . — mivel a három város kivételével az egész Pest megye mind puszta. Kecskeméten 580 házból 327, Kőrösön 180-ból 100, és Czeg- . léden 150-ből 80 maradt, a lakosság elszéledt és a megmaradot- tak is jószágaiktól megraboltatván Ínségbe jutottak, úgyhogy kérésükre a szultán adóelengedést rendelt el. A tatárok jelenlétéről a következő esztendőkről is maradtak fenn bizonyítékok. Ugyanis 1597 ben a bácskai török bég Kecskemét egy marha falkáját, 1598. március 25-én ugyanott Siket Bálint tanyájáról 79 drb, — április 22-én pedig a kecskemétiek által bírt Kisbalázs kun pusztáról 26 drb marhát hajtottak el a Zom- borban telelt tatárok. — Szegedről Kecskemétre ugyanez évben Bors Tamás midőn 42 marhát hajtott, őt a portyázó tatárok marhástul együtt elrabolták. E háború kitörése előtt a török hódoltság alatti városokat a bécsi haditanács részéről is nagy veszedelem fenyegette. A hódoltság alatt élő lakosság ugyanis a 60 évi török uralomhoz már teljesen hozzászokott s a török hadviselésének fő támogatója lett. — A török viszonyokat nagyon jól ismerő Prépostváry Bálint főkapitány a háború kitörése előtt irta a cs. és kir. hadi levéltárban fennmaradt jelentése szerint 1594 január 24-én Mátyás főhercegnek, hogy a töröknek Békés, Debrecen, Halas, Túr, Makó, Simánd, Kecskemét, Tolna, Ráckeve és több efféle hódoltsági város a főereje és segítsége; mert ezek teljességgel elidegenedtek a kereszténységtől, mégis lebeszélni igyekezett a főherceget arról a hadi tervről, mely a haditanács javaslatára az egész hódoltság elpusztítását és felégetését rendelte elé) Ezen adatokból és több más okiratból következtetve 1596-ban Halas is tökéletesen elpusztult más százötven helységgel egyetemben a Tisza-Duna közén. A tizenötéves háború az ország lakosságát a tönk szélére juttatta. A bécsi kormány német csapatai ki voltak osztva élelmezés végett a vármegyékbe, s féktelenségeikkel a nép haragját hívták ki maguk ellen. — 1604-ben Bocskay István állt az elégedet lenek élére, felső Magyarország pártjára állt és a következő évben *) Takács Sándor: Rajzok a töök világból I. kötet. Budapest, 1915. — 108 lap.
