Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

I- 8Ö —

Törteién 21 jobbágy, 8 zsellér, Lajoson 5 jobbágy, 2 zsellér, 10 kapitány, Mizsén 24 jobbágy,4 kapitány, Szabadszálláson 20 jobbágy és 4 zsellér, Kerekegyházon 29 jobbágy és 3 zsellér íratott csak össze. Ezen összeírásban is meg van még jegyezve, hogy Szabadszállás és Kerekegyház négy évig nem fizet adót, mivel üj település, tehát 1558. előtt ezek már egyszer elpusztultak. Érdekes adata az összeírásnak, hogy a tizennégy kun kapitány mind Lajos és Mizse szállásokon húzódott meg, nemesi birtokaikat a török kezén hagyván.

Halas városáról az 1526 -1559. évek közötti csaknem folytonos háborúskodás idejéről alig van valami adatunk. A kalocsai érsekség dézsmalajstroma szerint 1543-ban még 12 írttal volt megróva, tehát fennállott.

Abból e körülményből következtetve, hogy a Paksi család 1561-ben kir. adományul kérte és kapta az akkor, még Csong'rád megyében levő Halast, bizonyosnak látszik, hogy Halas fennállott.

A birtok adományt kapott Paksi család egyik tagja Paksi Jób, 1552 ben mint Báthory Bonaventura huszárjainak hadnagya, Dobó István parancsnoksága alatt részt vett Eger vára védelmében a török ellen.1) Az ostrom alatt kétszáz derék huszárral kitört a várból és sok törököt lekaszaboltak, de a harc hevében a török csapatok Paksi Jóbot számos huszárjával együtt elfogták, a nagyobb felét pedig harc közben levágták. A törökök az elfogott huszárokat olyan helyre vitetvén, ahol azokat a várból könnyen lehetett látni, ott nagy kalapácsokkal kezöket, lábukat összetöretvén, kivégezték őket. — így vesztek el Eger alatt a többek között Katits Miklós, Tarjáni Ferenc, Jánosi Miklós, Rátz Farkas, Séni Ferenc stb. derék harcosok. — Paksi Jób életben maradt és kon-, stantinápolyi fogságából Zay Ferenc és Verancsics Antal közber járására Ferdinánd király 1553-ban szabadíttatta ki. — Feleségé Homonnai Gábor leánya : Margit volt.

Valószínűleg a Paksi család uralma alatt került Halasra a Seni család is, akiknek egy őse Eger alatt halt hősi halált.

A törökkel 1552-ben kötött, s többször megújított békét 1564-ben ismét a háború váltotta fel, melyet a Drinápolyban nyolc évre kötött békeszerződés csak 1568-ban zárt le.

Ezen háború alatt 1566-ban, midőn a török Szigetvárát vívta meg, a Tisza-Duna között oldalvéd gyanánt a Krim félszigetről *) Nicolai Istvánfi Pannoni: Historiarum de rebus Ungaricis Lieber XVIII- — Budai Ferenc: Magyarország polgári históriájára való Lexikon a XVI. század végéig. Nagyvárad, 1805. 111—41 lap.