Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A betyár világ

59 lak az orgazdák irányában már olyan rétegekbe vezettek, a melyeket a kormány nem vélt tanácsosnak bolygatni, s 1873. elején a kormánybiztost visszahívta Szegedről, de Laucsik Máté fővizsgálóbíró még négy évig ottmaradt. A Bogarak rablóbandáját még a Ráday-korszak előtt Pestvármegye irtotta ki. — 1863. március 30-án Kiskun-Halast és az összes környékbeli városokat, községeket felhívta az összműködésre. A Bogarakhoz Dönti Péter kiszolgált katona és Baski Gyuri is csatlakozván, Dönti lett a banda vezére. Az üldözés folyamán felvették a harcot a vármegyével, Szent Imre-pusztán a lóról lőtték le Bogár Jánost, Sándor és István fiaival együtt; Bogár Imrét elfogták és 1863. július 27-én Pest alatt Gyáí pusztán felakaszttatta a rögtönítélő bíróság. Dönti Pétert, a bandavezért a két Bogár Bugacon kútba fojtotta, amiért Bogár Imrétől elvette a jó lovat, s így az akasztófára jutott. — Akármerre bujdostak, mindenütt üldözőkkel talál­koztak. Lajosmizsén is közrefogták őket s a harcban két pandúr és Bogár Miska elesett. — Másnap Fülöpszálláson egy tanyán Baski Gyurka a sok szorongatás miatt kedvenc nó­tája után főbelőtte magát, a bandából egyedül maradt Bogár Jakab pedig erről a vidékről örökre elbújdosott. Noha a Bogarak is elkalandoztak a halasi pusztákra, ez a vidék mégis inkább Babáj Gyurka és Rózsa Sándor bandái­nak volt az otthona, a szerfölött elszaporodott titkos betyá­rokkal együtt. Babáj Gyurkát 1868-ban agyonlőtték a pan­dúrok, nem sokkal előbb Onódi János tajói tanyáját rabolta ki, akinek kocsija-lova megkerült ugyan, mikor azonban Rá­day kiadatta neki, kénytelen volt Szegeden a szegények ja­vára elárvereztetni, mert Tajóig se kocsi, se ló nem bírta volna ki az utat. — Rózsa Sándor 1869. elején került a sze­gedi várba, halálos ítéletét királyi kegyelem életfogytig tartó fegyházra változtatta, s a börtönben, Szamosújvárott halt el 1878. december 22-én. Természetesen Kiskun-Halas város lakosaiból is kerültek ki betyárok, a már említetteken kívül 1849-ben Vörös T. Jó­zsef rablás gyanújába esvén, megszökött, egy évre rá özve­gye követelte a városi tanácson volt férjének a lefoglalt va­gyonát. Egy 1866. évi hivatalos irat szerint akkor a váci fegy- házban voltak elzárva: Takács Péter. Benke Mókher János, Molnár K. József. Míg Gatyka Mihály, Rávay Gergely, Rá- dóczi János. Váczi Pál, Bukovics István. Juhász László, Ju­hász Fénvszarusi Mihály, Rafaj Lajos, Sütöri János és Ká­roly Mihály. 1866-ban Rébék Imrét öt marháért a bácsmegyei tör­vényszék ítélte el. Ráday kormánybiztos Lefánti István volt gulyást 1871. február 10-én fogatta el, vagyonának zárgondnokául Péter Pál lett a tanács által kirendelve. — Ráday vendégei voltak még abban az évben Molnár Kánisz József, Palócz János, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom