Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A betyár világ
58 dája. Kiskun-Halas határában a postakocsi bakjáról ők lőtték le a fegyveres katonát, nem sokkal később Izsák—Kecskemét között rabolták ki gyilkosság árán a postai kordét 1865. szeptemberében Szőreg—Oroszlámos közt a síneket felszedvén, a vonatot kisiklatták a betyárok, stb. A megmételyezett hatóságok és a megfélemlített nép miatt mindez könnyen ment, két-három útonálló képes volt egész kocsisort kirabolni, sőt a bácskai Renkó Kálmán másodmagával fényes nappal kirabolt egy egész községet s csak egy ember kísérelte meg az ellentállást. A betyárvilág 1868-ban volt a leghatalmasabb, a bandák szaporodtak s oly vakmerőek lettek, hogy március 16-án a szegedi pályaudvaron, június 13-án Kisteleken a vonat mozgó postáját rabolták ki, október 23-án pedig Szeged város közepén a postakocsit támadták meg, a kocsist lelőtték, de a lovak a kocsival elvágtattak. November 14-én Félegyháza és Puszta- Péteri között akarták kirabolni a vonatot, s ugyancsak a két állomás között 1868. december 13-án Rózsa Sándor bandája kisiklatta és kiakarta rabolni a vonatot, de a rajta útazó ká- tonaság sortüze elriasztotta őket. A Jászkunkeröletek sürgős közgyűlést hívtak össze Félegyházára, és december 27-én a hasznavehetetlen rendőr- biztosok és pandúrok nagy részét kicserélték. A közbiztonság e nagyfokéi leromlása európai botrány- nyá lett; a kormány gyökeres rendcsinálásra határozta el magát s ifj. Ráday Gedeon grófot, a belügyminisztériumban a rendőri ügyek főnökét kormánybiztossá nevezte ki Szegedre, aki négy-öt évig tartó munka árán Kormos Béla pestmegyei aliigyésszel együtt kiirtotta az alföldi betyárvilágot. Már 1868. végén fogházzá alakíttatta át a szegedi várat s három év alatt kétezernél több letartóztatott egyén került fogházba, akiknek 90 százaléka beismerő vallomást tett. A siker titka a kormánybiztosság szerint a szegedi vár teljes elzárása volt. amelyet egy század galiciai katona őrzött, úgy, hogy a künntlevőkkel az összejátszás lehetetlenné vált. A bácskai rablókat a péterváradi várba hordták össze, s egy része ellen a katonaság valóságos ütközeteket vívott. Macs- vánszki Maxim bandavezért négy órai ostrom után, midőn a rágyújtott tanyából menekülni akart, egy baka szúrta 1?. 1869. február 7-én Rózsa Sándor is a szegedi vár lakója lett. Az Alföld másik rémét, Babáj Gyurkát, a szarvasi pandúrok a csorvási csárdában 1868. augusztus havában harmadmagával agyonlőtték, s bandája utolsó tagját, Törkő Lacit 1869. január 8-án elfogták. A Ráday-korszak kiirtotta a bácskai, szabadkai, kecskeméti, szegedi, Csanádi és aradi rablóbandákat, sőt egy zsidó banda is hurokra került. Miután a szegedi törvényszéket elfogultnak tartotta, a pestmegyei, majd az aradi törvényszéket delegálta a kormány a betyárok megítélésére. 1872. végén még kilencszáznál több fogoly volt a szegedi várban, s a szá-
