Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A betyár világ

vei látta, hogy mikor Juhász Mihály a baltával akarta Cser- nák Jancsit ütni, akkor lőtte meg őtet egy feketelovas haramia. E közben a vármegyézők is lőttek a haramiákra, ki az akol mellől, ki a lovak közül, ki máshonnan és minekutáuna az egyik haramiát úgy meglőtték, hogy az mindig a melléhez kapkodott, annak pedig, a ki Juhász Mihályt meglőtte, a lövés után a képét a vér elborította, — ekkor kiáltották a haramiák; Indítsd b.... a ki teremti, ha már minket meglőttek, lődd agyon mind. így azok futásnak indultak, a vármegyézők is lóra kapkodván Kömpöc derekáig kergették, de azoknak pihentebb és jobb lovaik lévén el nem érhették. Vissza fordulván tehát a bodoglári korcsmához, akkor tudták meg a kergetők, hogy JuhászMihály nagyon meg van lőve, a ki otthon beköttetvén kocsin haza hozatták: a rabot is megbilincselvén kísérték haza Bodoglárra.

Juhász (fényszarusi) Mihály sérülésébe belehalt, özvegyének a Kerületek 50 frt nyugdíjat és teljes adómentességet engedélyeztek, Kiskun-Halas város egyszer s mindenkorra 100 frt segélyt adott, s híre menvén a szerencsétlen esetnek, Kecskeméten 1Í0 forintot gyűjtöttek az özvegy s a hátramaradt öt árva részére.

Csernák Jancsi s a szegedi földeken elfogott társai: Cin- dela András.és Ferenc, valamint egy Bezerédi nevű betyár akasztófára kerültek.

A franciák elleni háborúhoz erőszakkal való katona fog- dosás miatt azonban mindig akadtak, a kik inkább a betyáréletre adták magukat a nagyfokú üldözés ellenére is. 1809-ben Benke Pálnak mivel rablás gyanújába esett, megtiltotta a tanács a lótartást.

1810 ben már oly vakmerőek voltak a rablók, hogy Félegyházán belövöldöztek a kiskunkerületi székház ablakán a bíró és ügyész szobáiba. Statárium hírdettetvén, 1811-ben Macska Tstván majsai szökött katonát rabláson érvén kivégeztették. Kiskun-Halas város a rossz közbiztonságra való tekintettel a delizsánc (gyorskocsi postájára!) biztosítására két fegyveres katonát állított.

1814-ben Gyenge Pál, Szalui János és Horvát Mihály haramiák fejére 150 arany volt kitűzve. — 1815-ben Mócár János kiskunkerületi mezei komiszárius és öt hadnagy vezetésével 360 főből álló fegyveres közerő üldözte a betyárokat és Bodogláron elfogtak hat betyárt, akik Zsida—Mélykút— Jankovác környékét végig rabolták. 1818-ban megtiltotta a tanács, hogy a bojtárok hátaslovakat tartsanak.

A francia háborúk alatt betyárrá lett katonákat a nagyfokú üldözés jórészben kiirtotta, vagy megfélemlítette, s csak a pusztai pásztorok elszánt része folvtatott itt-ott betvár- életet. Híressé vált ezek között Rózsa Sándor, a ki 23 éves korában a halasi határbeli Balota pusztán kezdte meg működését, erőszakkal elhajtván 1836 február 10-én Halász Darabos István két meddő tehenét a Kurka tanyáról harmadmagá