Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az álattenyésztés múltja

47

A két ökrű, vagy két lovú (zsellér) pedig kaszál és gyűjt 2—2 nap. Tartozik egy hosszú fuvart tenni, szénát a pusztáról kétszer, szalmát, ölfát vagy tüskét egyszer fuvarozni, utat tölt egyszer és nádat vág egy nap.

A 4—b ökrű ember ezenfelül két nap szánt is.

A ki 10—12 ökörrel rendelkezik két szekérrel végzi a felsorolt munkákat. Rendesen több ez a szolgálat ha katonaság van Halason, és ha az útak nagyon rosszak. — Terheli még az igás gazdákat a 10—22 mértföldre való sófuvarozás a megszabott olcsó áron.

A cselédfogadások évtizedeken át a mai Szabadkai és Kötő-útcák sarkán állott Vörös-féle korcsmában, s az előtte volt Búcsú-vásártéren mentek végbe, s ez a korcsma volt egyúttal az egyszerű munkás és cselédfélék vasárnap délutáni tánchelye.

A városi tanács 1888-ban az Újév, Szt. György, Szent Mihály és Dömötör napi cselédfogadások helyét a városház előtti piactérre tette át.

к