Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A mezőgazdaság története
10 az utca porában játszó gyerekek ruházatokat megkereshetnék az eperfalevél szedéssel. — Lássa csak a kun ember, hogy egykét szegény ember mennyi hasznot kap a selyembogarakból, majd utána lát a tenyésztésnek és az eperfa ültetésnek. Az olaszhoni gróf kisasszony nem undorodik ezen bogárkáktól, a magyar faj is csak addig lesz oly finnyás természetű, míg a gúbókért ezüst húszasokat nem lát erszényébe hullani. Ludakat és pulykákat temérdeket nevelnek a tanyákon, melyeknek nagyobb része Pesten adódik el. A városnak temérdek szölleje és sok gyümölcsfája van és az oltogatás is divatban van, de nem értünk a fák célszerű metszéséhez, ezért fáink idomtalanok ezen silány homokban, és a mikor legjobban kellene nekik teremni, elvesznek. Egyszóval nem értünk a kertészséghez. Petrezselyem, sárgarépa és hagymával a sárköziek, káposztával pedig Kelebia lát el bennünket. Kormányzónk Albrecht főherceg már rég elrendelte, hogy a nagyobb helységeket ösztönözzék a kerületi főnökök arra, hogy Dr. Entz kertészeti tanintézetébe tanítványokat küldjenek az annyira elhanyagolt kertészség megtanulására. — Mivel a főherceg hadteste élén az oroszok ellen harcol, rendelkezését senki sem sürgette. A népes magyar helységek csak parancsra tesznek valamit, és a leghasznosabb intézményeket is szeretik elkerülni, ha az pénzbe kerül. Kalocsa sokkal kisebb létére küldött tanulót a kertészeti szakiskolába. — Franciaországban a legkisebb városkának is van községi kertésze, ki a lakosok kertjeit, fáit stb. rendben tartja. A termények értékesíthetők igen jó áron a helybeli piacon, és látogatott országos vásárok a környéken a halasi vásáron kívül a szabadkai és majsai vásárok, ezeken tömérdek marha szokott elkelni. Az erdősítés terén nagy haladást tett a város 30—40 évvel ezelőtt, amikor tömérdek futóhomokot osztott ki erdősítésre. Most tüzelőfából nem látunk hiányt, építés céljára a fenyőt azonban Bajáról hordtuk drága pénzen. Az országútakat kezdik fásítani, a földek körülültetését azonban a tömérdek veréb és varjúra való tekintettel károsnak tartják. Az elemi iskolákban a földműveléssel nem foglalkoznak. Itt a gazda fia, mikor az iskolából kikerül az ekéhez, a számtanon kívül semmi hasznos ismerettel nem bir. Presbitériumunk a gazdaságot nem ismeri el tudománynak, és azon szamarak számára, akik felsőbb tudományokra alkalmatlanok, külön tanszéket állítani bizony nem fog, és ahhoz, hogy valaki jó parasztgazda legyen egy jó adag ostobaságot nélkülözhetetlennek tart. — A fiatal kun embernek az apja béresétől kell megtanulni a rossz ekék megékelését, fát oltani, metszeni, ültetni csak akkor tanul meg, mikor évek múlva látja, hogy milyen hátra van. — A trágyával való bánást és annak
