Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

102

— II. rész sajtó alatt.

— III. rész Kiskun-Halas Város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének történtet©. 8-r. 148 1. Kiskun-Halas. 1936.

— IV. rész Kiskun-Hatos Város Gazdaságt ör ténete 8-r. 132 I. Kiskun-Hatos. 1935.

Ifj. NAGY SZEDER ISTVÁN épitészmérnök h'., született Kiskun- Hatoson 1907 március 8-án. Munkái:

— Kiiskunhato(S megyei város. (Határtérkép). 1:30,000. Készítette Nagy Szeder István építész mérnök hallgató, 1932.

— Kiskunhalas megyei város belterülete térképe az öregszőlőkkel 1:10,000 (1932).

— Kiskunhalasi tanyatulajdonosok betűrendes címtára. Az: álitjala. készített térképek alapján összeállította. Halas, 1932 4-r. 104 1.

— Kiskunhalas megyei város belsőségének kiézi térképe 1:10,000. Hatóságok, utcák (stb. névjegyzékével1. * Kiskunhatos, 1932.

— Kiskunhatos megyei, város. (Kézi térkép a határterületről 1:120.000). Kiskunhalas, 1933.

NYIRY IMRE gimnáziumi tanuló, 1904—1906 közt versekéit és tárcákat irt a helyi Kis-Kuniság, Kiskunhalasi Újság cimü lapokba, a gimnázium elvégzése előtt öngyilkos lett. Kiadta verséit:

— Költemények empn, 1904. Kiskunhatos. (16-r. 32 1.1 PALYI (PRAGER) MARTON dr. főorvos Budapesten, a józsefvárosi vöröskereszt ügyvezető elnöke és a VIII. kerületi ;orvostársaság főtitkára;, szüntetett Kiskunhalason 1892-ben. Élénk irodalmi: тДкё- dést fejt ki. 1925 óta feJitóős szerkesztője1 az Egészségvédelem c. folyóiratnak, 1927 óta társszerkesztőj© A Szeretet Lapja c. folyóiratnak s 1927 óta :a Munkaügyi Szemle folyóiratnak, önálló müvei:

— A női testápolás kézikönyve, III. kiadás. Laimpel R. Budapest, 12-r. 192 1. — Ipari mérgezések. »Munkaügyi, Szem,!©« kiadása. 8-r. 476 I.

PAPAY MIHÁLY, Hatos város első főorvosa. Kéziratban maradt müve 1779-ről a városi levéltárban:

— Observationes Phisjco- Mechanicae de: Mortuis ac Noxiis Hung. Meridionalis paludibus corrigendis, inp'iciqu© earundem utilitate.

РДРР KAROLY ref. lelkész, jeles egyházi szónok (sz.: Kishartán 1832.) Kecskeméten, Hatoson, Pesten működött, mint káplán és tanár, 1884-tól 1903-baín bekövetkezett haláláig pesti, ref. lelkész volt. Cikkeket irt az egyházi és tanügyi lapokba. Társ szerkesztője volt 1893—4-ben a »Kalászok az életnek kenyeréhez:« c. egyházsző- moklati vállalatnak. Munkái;

— Esti harang, vagy újabb kér. tanítások (Imádságos könyv.) Budapest. 1878. — Ünnepi és alkalmi prédikációk, Budapest, 1889.

— A vándor útja Istenihez. (Imádságok). Budapest, 1892. — Az életről és halálról a természeti és le'fci világban. (Drummond H. után ford.) Budapest, 1893. — Keresztelési é,s esketési beszédek, Budapest, 1902. — Azonkívül1 tankönyvek és néhány alkalmi beszéd.

PATAKY DEZSŐ ref. lelkész és tanár. Született 1872 május 25. a pestmegyiei Áporkán, a, középiskolát Kunszemtmiklóson, és Kiskun- hatoson', a theolőgiát és egyetemet Budapesten végezte. 1894-96- bam Ráckevén, 1896—99-be;n Kiskunhalason volt segédlelkész, ezt