Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

98

t— Drummond Henrik: A ker©sztyénség programmja c. müvét.

I Budapest, 1894. 8-r. 38 !. ; ■ . \

KOVÁCS PÁL, 1848 előtt a halasi ref. algimnázium, tanárai. Tar nára volt Szi'.ády Áronnak és кот társainak éis Arany; Jánosnak is, feit Arany hálásan említ többször iis. Munkái:

— Eredeti szinmüvíek. 1. köt. (8-r. 316 i.) Győrött, 1846. —

Tartalma: i

— Nemesek hadnagya, népszerű, dráma, 5 felv.

— Magának akart, másnak kért. Vígjáték 1 felv. — Nyomor iskolája.. Dráma Б szakaszban. К. P., munkái 3 kötet:

— Oda. a valláshoz. Főtiszt. Polgár Mihály urnák, a dunamellékii I egyházkerület superintendensévé lett fölszewfe'.tetése alkal- ! mával október 4-én, 1846. (K. 4-r. 8 %) Kecskeméten 1846.;

— A művész állma. Dráma 5 feliv. Megjelent 1842, a Száhmütár- ban is.

— III. Manuate parochorum © probatis auctoribus, fcbrisquo ritualibus practice elucubratum (8-r. XVI. és 438 1.) Pestini, 1854.

KRAUSZ VILMOS rabbi, Szászrégen,bői J886 szeptember 4-én hívták meg Halasra és, 1892-ben Debrecenbe ment rabbinak. Kir adott müve:

— Gyászbeszéd Rudolf trónörökös ő cs. és kir. fenségei elhunyta,

felett. (8.-r. 16 1.) Halas, 1889. ,

RUTHEN Д KÖLTŐ, i. ÍBarina K. Vendel. I

LATABAR ENDRE, színigazgató, 1811-ben Kiskun-Halason született, harmadéves jogász korában atyjával összekülönbözvén, színészi pályára, lépett, Debrecenben, Kassán 1833—38-ban, majd Ko- fiozsvárott szerepeit, s jitt alakított 1842-ben társulatot, s azóta "4

mint színigazgató működött. 1S61—62 és 1865—73 évek között Kassán volt színigazgató. Miskolcon hunyt el 1873-ban.

— Irodalmi munkássága: 33 színdarabot fordított magyarra.

— Zenét irt: Benedek József: A szegedi kup©c éis Feleki Miklós:

Ángyai Bandi. c. népszínművekhez.

Dr, LOSCHITZ (PRAGER) ELEMÉR budapesti ügyvéd, született 1909-ben Kiskunhalason. A Pestmegye hetilap szerkesztője. Egyéb munkája.: . i

— A magyar mezőgazdaság uj utjai. 1933. Kiskunhalas. 107 1.

MAAR JÓZSEF községi jegyző. Született Kiskun-Halason, 1868- ban. Városi írnok volt helyben, s az alsófoku ipariiskola első rajz- tandtója, majd Ujverbászra ment jegyzőnek. Szerkesztette, részben irta a halasi ipariskola értesítőjét 1897, tudósát ásókat irt a Kis-Kun-Halas és a Bácska című lapokba s a Községi Közlöny munkatársa volt. Könyvei:

— Egy község útja a boldogulás felé. Ujverbász 1897. 12-r. 40. 1.

— A magyar gazda törvénykönyve. U. ott 1901.

MÁTYÁS-KOVÁCS GYULA nyug. kir. tanfelügyelő. Született 1875- bem Kiskun-Halason. A tanítói oklevél megszerzése után érettségit tett, s elvégezvén a. jogot, államtudományi vizsgát tett. Tan,fel- ügy el ősköd ött a kecskeméti és kiskunhalasi tani. kirendel t,ségek- nél1.

— Tanügyi szakközleményei a Néptanítók Lapjában, kulturális

cikkei a kecskeméti újságokban jelentek meg, irt elbeszélése- 4