Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

97

III. évf.-ban. — Ezeken kívül sok értekezése jelent meg tam- ügyi folyóiratokban. Sok tankönyvöt irt önállóan és Schack Béla kartársával' együttesen. Német nyelvtana, a hajasi gimnáziumban! mintegy 20 éven át volt használatban.

JÓZSA ANTAL, halasi születésű gömörmiegyei tanfelügyelő-, meghalt 64 éves korában 1925 május 16-án, Budapesten. Mint sároS^ pataki theologus humoros és komoly cikkeket irt a halasi lapokba. A kultuszminisztérium: tisztviselője volifc, majd Gömö-r megyéibe nevezték ki tanfelügyelőnek, nyugalomba vonulván, több fővárosi, politikai, és szépirodalmi lap munkatársa, lett, s a Borsszemjamkó-ba, is írogatott, utóbb a miniszterelnöki sajtóirodában működött. KARNER ÁGOSTON városi di.jnok szerkesztéséibe^ és kiadásában megjelent: i i

— Kiskunba,las város Útmutató és címtára. Szeged, 1927. 12-r. 164 1. özv. KELECSÉNYI MIHALYNÉ Szabó Róza tanítónő, született 1883-ban Debrecenben. 1925-ben nevezték ki a füzesi iskolához, Kiskun-Halasra. ,

— Szakcikke jelent mag a Kehrer—Krehnya: Pedagógiai Közlemények első kötetében 1930-ban A pif kutyánk címen.

KIRC JÓZSEF bankkönyve.ő Kiskun-Ha’ásom. Munkája: j

— A postamester ur. Énekes életképi 4 fe'volnásban. Előadta Szalkay színtársulata Halason 1906 november 27. Szabadkán is.

! (Kéziratban.) ■ > i í ' ,

KORDA IMRE főgimnáziumi tanár- szuetatt Kiskun-Ha’ason 1853 október 3-án. A gimnáziumot ugyanitt végezte;, majd két évi nevelősködés után Budapesten 1873-ban az Üstökös, 1874—78-ban a Hon munkatársa wollt, s ez idő alatt szerezte- meg az egyetemén, tanári oklevelét. — 1878-ban belépett az Egyetértés szerkesztőséé gébé, innen hívták 'még 1881 augusztusában halasi tanárnak. Nyugalomba vohiulása után egy évre 1914 január 2-ám hunyt el Kiskunhalason. Pesti hírlapíró korában 1872 óta sok eredeti és fordított tárcacikke s más közleménye jelent meg a fővárosi lapokban és folyóiratokban. Tanársága, kezdeten 1882-ben megindította az első helyi lapot Halasi Újság cimi alatt. Nagyobb- munkái:

— Magnhid. Fordítás norvégből. Budapest, 1878.

— Halasi szólásmódok. Magyar Nyelvőr, XIV. évf. ‘

— Halasi táj-szók. Magyar Nyelvőr, XIV. és XV. évf.

— A kiskunhalasi nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XV. évf. 1885—86. Az Akadémia dicséretével.

— Stii-isztika és verstan. Halas, 1888.

— Szélcsendben. Tárcái. (150 К pá'.yadijat nyert) 1911. évben.

KOVÁCS JÓZSEF ref. lelkész, ny. városi tanácsnok, született 1866 májUs 22-én Kilskunhbflalsoin!, s a középiskoláit itt végezte, oklevelét Budapesten 1890-ben szerezte. Segédlelkész volt Mohácsi, Tass, Kiskunhalas és helyettes lelkész, Gomba ref. gyülekezeteikben, 1891—95 között pedig Budapesten volt hi'ttjanáir s tizenkét évig tart. tábori segédlelkész. — 1895—1922 évek között mint városai tanácsnok Kiskunhalason, az anyakönyvi ügyeket s az államosításig a községi iskolák felügyeletét látta el. — Tárcákat irt a halasi; és kunszentmiklósi lapokba s á budapesti Katholijkusi Közlönybe'. Németből fordította : f ; i .; ’ '[} ■ ■ ;