Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 6á — csapdájába kerültek. A felbőszült lakosságból álló népfölkelők és a visszafordult katonaság a közre fogott csehekből egykorú történetíró szerint négyszázat lemészároltak, mire az életben maradottak fegyverüket elhányva, megadták magokat. — Táborukat, ahol a sok zsákmány fel volt halmozva, véres harc után bevették és elpusztították. — Kinizsi a főbűnösöket részint akasztófán, részben kerékbetöréssel végeztette ki. A kevésbé bűnös csehek kegyelmet nyervén, sírva esküdtek meg, hogy hátralékos zsoldjukat nem követelik és a lakosságot többé nem sanyargatják. A fogságra vetett cseheket, kiknek tisztjeik többnyire cseh nemesek voltak, Budáról kötelezvény alapján bocsátották szabadon, megígérték, kogy az országot elhagyják és soha ellene fegyvert nem fognak.1) Végül Ulászló király 1493 január 6-án kelt rendeletével a fekete sereget eltörölte. Volt zsoldosait az erdélyi vajda és a nádor seregébe osztották be, háromezer pedig Haugvitz hadnagyuk alatt Osztrák és Morva-ország határán erődítményeket emelt és onnan folytatott rabló életmódot, de 1493 május havában az osztrákok leverték és szétszórták őket. Az elfogottakból háromszázat felakasztottak, háromszázat pedig mészégető kemencékben égettek meg.2) Ez lett a vége Mátyás király vitéz fekete seregének, melynek a fegyelmét, a királyválasztás idején, pártcélokra használván őket, megbontották a sok hízelgéssel és lekenyerezéssel, később pedig zsoldjukat sem tudták megkapni, s rablásra szorultak. Pedig mekkora szüksége lett volna az országnak Mátyás hadseregére a Dózsa féle lázadás és a mohácsi vész idején. Kiskunhalason a Templom hegy, Harangos-tó, Zöld halom és Fekete-hegyhez, fűződő szájhagyományon kívül nem maradt fent emléke a gyászos kornak. Horváth Péternek a kunokról írt és 1801-ben megjelent értekezése szerint a Feketehegy bizonyosan, a Zöldhalom, Nagyhalom (Templomhegy) Piachegy népmonda alapján az elesett fekete sereg katonáinak holttesteiből emeltetett. Gyárfás István szerint a Fekete-hegy a mai ref. temető és a postákért közötti részen fekvő, észak délnek húzódó az a domb, amelyen a szélmalmok állanak és szerinte a Fekete-hegy hagyomány szerint onnét nyerte a nevét, hogy amidőn a feketesereg l) Oklevéltár 18. sz. *) Ignaz Aurelius Fessler: Geschichte von Ungarn. Leipzig 1874 II. kiadás 111-250 lap,