Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A halasi izreeliták története
74 ba belekóstolt, más vidékekről ideköltözött nehány egyén tartja még a szigorú vágási szabályokat, de a törzsökös hallási zsidók hitélete teljes közönybe kezd elveszni, ami persze hátrányosan hat az ekkLézsia közéletére is, úgy hogy a halasi zsidó hitközséget iaz »ortodox« jelző már alig illeti meg jogosam. A múlt században, a következő régi halasi zjsidő csa>- liádok töltöttek be emlitésreméltó szerepet a hitközség életében: A Stern család', melyhez anyai ágon a Hofmeister és Grósz család iis tartozott, — a Prégel (később Präger, ma Práger) család, — a Holländer, Keiner, Propper, Bergl és Schön családok. Ezek az egykor népes famíliák részben kihaltak, részben elköltöztek s a mai lakosságban alig egy-két taggal vannak képviselve. Emlitésreméltó elöljárói, elnökei voltak a hitközségnek): Propper Bernét (népiesen: Nagy Bernét), Keiner Dávid (Csöngös), Hofmeister Illés, Hofmeister József (Sárgánk), Bergl József, Stern Ignác, Holländer Aron, Práger Lip ót, Schön Mór, Kellner Benő, Adám Dávid, Propper Sándor Hofmeister Ignác, Schwarcz Mihály és a keceli Weisz Ignác, kok közül többen ismételten is viseltek vezető tisztséget. Д ZSIDÓ HITKÖZSÉG ELEMI ISKOLÄJÄ. A halasi zsidóság jóval a hitközséggé alakulás előtt, már 1795. évtől1 kezdve tartóit fenn népiskolát, természetesen a kornak megfelelő szerény keretek között. Fennmaradtak a következő régi tanítók nevei: 1795-ben Pólyák Kháim, sarkter is. 1804-ben Braun Ábrabáim, sak- ter is, Poroszországból költözött be. 1806-bian Hofmeister Juda a galíciai Zolkiewből költözött Halasra,. 1808-ban LöW Jakab. 1808-ban Márkus Márton sakter. 1809-ben Kellner Gáspár siakter, Apostagról jött. 1814-ben Schweiger Mózes a morvaországi Halischáról költözött be. 1847-ben Grünwald Ignác, 6 évig volt sakter. A zsidóság vezető férfiai 1841-ben már iskolájuk magyar tannyelvüségére törekedtek, de alkalmas tanító és tankönyvek hiányában nemi sikerült a terv. Szófer Suszmann 1856-ban, hogy elfoglalta a rabbi tisztséget, a halasi zsidó felekezeti népiskolát is újra szervezte az izsáki születésű Grósz Móric kiskőrösi zsidó népiskolai tanítót hivatván meg a hitközséggel, akinek működése alatt a halasi zsidó felekezeti népiskolának igen jó hírneve volt a múlt század második felében, amely hírből ma is megmaradt még valami. A tanítók sorából kiemelhetők: Vogel Ábrahám 1860, Böhm Károly; Grósz Móric 1856—1889, kinek 1886-ban ünnepelték 38 éves tanítói jubileumát az egész város közönségének részvételével. — Badher Adolf, Haus
