Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A halasi izreeliták története
67 Hogy a kétizben is elpusztult régi Halas' városában laktak volna zsidók, annak semmi nyoma sem maradt. A török kiűzése után főként Csehország felől költöztek be Halasra, amelynek már írott emlékléi vannak. Az 1735—38. évek közötti zsjidő összeíráskor a Jászkun- keriileteklben még egyáltalán nem volt zsidó, miután a kerületi hatóság szigorúan tátotta befogadásukat. — Ugyanakkor Pestmegye területén is csak 122 zsidó családot találtak 560 lélekszámúnak Az ország területén Pozsony és Sopron megyékben laktak legtöbben. Kiskun-Halason 1744-ből maradt meg a legrégibb nyoma, hogy itt egy Adám nevű zsidó járt gyapjú vásárlás végett. A Jászkunlkerületek tilalma ellenére később a város hatósága elnézte, hogy a szomszéd megyékből bejáró házalók lakást tartottak a városban s 1759-ben úgy látszik, már többen lakták Halason s innen jártak a szomszéd községekbe házalni, mert a Mihálovits Márton kiskunkerületi helyettes kapitány rendeletére összejött zsellérek között, Vas Mihály házánál egy »Sidó pap« találtatott, akinek meghagyták, hogy csak úgy maradhat a városban, ha szolgálatba áll. A görög kereskedők 1766-ban felmondták a városi bolthelyiségek bérletét a sok beszivárgott zsidó versenye miatt. — Nagyarányú lett a zsidók beköltözése az 1780. év körül, főként az óbudai, paksi, apostagi, jankováci, topolyai és vadkerti zs;idók szoktak ide a gyapjubevásárlás végett, mivel az osztrák és cseh posztógyárak hazai gyapjúra lévén utalva, nagyrészt a magyar Alföldről fedezték szükségletüket. Miután a zsidókat 1342-ben Olasz, 1350-ben Alsó-Német, 1403-ban Francia, 1422-ben Angol, 1469-ben Portugál, 1492- ben Spanyol, 1578-ban Magyar-országokból kiűzték, azok Európa keleti részein húzódtak meg s a későbbi időkben onnan szivárogtak be a nyugati területekre. Magyarországon a kir. kamara szolgáinak tekintették őket s mint ilyenék, türelmi adót fizettek a kir. kamarának. Megtelepedniük csak az illetékes földesur engedélyével lehetett s így a környékbeli földesúri helységekben már régen voltak zsidó lakosok, mikor a Jászkunkerületek tilaSima folytán Halason még egy sem volt. MindamelQett királyi engedéllyel, mint házalók, bejártak apró ékos áruikkaí kereskedni a JásZkiunkerületek helységeibe s igy Halasra is — II. József császár a zsidóik ügyét rendezni óhajtván, azok helyhez kötésére törekedett. 1785-ben megengedte, hogy az országban lakozó zsidók, holmi apró portékákkal, melyeket házról-házra gyalog szokták hordozni, szabadon kereskedhessenek, kjvévén iaz olyan helyeket, ahol ilyen portékákká® kereskedők már vannak és a hét mérföldre terjedő bányavárosokat. 1786-ban megengedte, hogy a zsidók a jövőben is árén- dálhassaniak korcsmákat és fogadókat, de 30 kr.-nál több hitelt nem adhatnak, nagyobb fogadók vagy csapszékek bér-
