Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

- 60 —

Bodoglár nevét, miután a tár rag a keleti török nyelvben a többes szám ragja, úgy magyarázza, hogy azok a kun letelepüléskor a Táz és Bodog, vagy Badak családok szállásai voltak.

Azonban Kalas-szállás határának leírásánál 1451-ben, amelynek területén feküdtek e puszták, Tázlár és Bodoglár neve nem fordul elő. Bodoglár helyén Fejérföld és Bagdas-ülés van említve. Tázlár és Bodoglár neve tehát a török hódoltság idejen keletkezhetett.

Valószínűleg a halasi határban volt Kőkút nevű helységre vonatkoznak a következő adatok:

Az 1521 évi kalocsai érseki dézsmajegyzék szerint akkor még Csongrád megyében voltak a következő falvak: Madaras, Tavan- kút, Veresegyház (Verusics), Sebestyén-egyház (Sebesics) és Kőkút.1)

Kőkút helység a török hódoltság alatt is sokáig fennállott, mert a török defterek szerint 1580—82-ben 21 házzal, 1590-Ölben pedig 20 házzal volt adó alá felvéve és a szegedi nahijéhez tartozott.*)

Kőkút helység Halas városával együtt az 1595 — 1600 közötti nagy török-tatár hadmozdulatok alatt pusztult el, a Tisza- Duna-közi számtalan más helyekkel együtt.

A halasi határban voltak még, valószínűleg Füzesen ; Gerend- egyház, ugyanott 17i2 előtt Rác-lvánka a Várhelyen, de csak rövid ideig a török hódoltság alatti Jankovác palánk helyén, Eperd, Felsőszállás egy részén és Peertó Lada, ma Pirtó pusztán, Karapái a városbeli akasztó hegytől két puskalövésre északra, ma Felsőkistelek és Kalapár puszta, azonkívül Pokárd, Bánegyháza és Fejéregyháza falvak határának egy egy része is beolvadt a halasi határba, amazok Debeák, Felsőkistelek, az utóbbi pedig Bodoglár puszta északi részében fekszik.

Mindezek a falvak a török hódoltság alatti hadjáratoknak estek áldozatul.

9 BScs Bodrog megyei tört. társulat évkönyve XIII—186-188 I.

*J U.-ott, II.—63 I. *