Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

- 57 S a kettő közötti határvonal egyezett körülbelül a Tisza-DunakÓz középvonalával. Bodrog megye északi határvonala Halas-Bogyiszló irányában haladt. — Halas város tehát Bodrog vármegye északkeleti sarkában lévén, kissebb határváltozással Csongrád megyébe került, amint volt idő, hogy Szabadka is oda tartozott.

Halas városnak ezt a területi hovátartozását a török is meghagyta, beosztván a várost a szegedi szandsákban a bajai nahijéjébe.

Halas a mohácsi vész előtt előkelő hely volt. A halasi plébánia területén több pap működött.1) Megtudjuk ezt a Szent-Lélek társulat anyakönyvéből, amelynek feljegyzései között 1500 ban Mihály halasi oltáros-pap nevét olvassuk. Ortvay Tivadar szerint Halas a váczi püspökséghez tartozott.2) Ennek azonban ellentmond a Vatikán-ban fennmaradt idézett anyakönyv, amely szerint Halas kalocsai egyházmegyei plébánia volt. A krakkói egyetem hallgatóinak lajstroma 1531-ben kétszer is említi Halast, mint a kalocsai egyházmegyéhez tartozó várost.3)

A Kalocsa-bácsi érsekség l&f3. évi dézsmalajstromában még szerepel Halas és 12 írttal volt megróva.

Abban az időben a községek, faluk a mi vidékünkön is sűrűbben voltak. Mint az 1699. évi összeírásból kitetszik, a halasi határhoz csatolt puszták szintén templomos falvak voltak még ekkor. Hogy mi volt ezen falvak neve, arra alig van adatunk.

Fehértó pusztán, a tó déli végén romjaiban még ma is feltalálható templomról megállapíthatjuk, hogy az Szent-Gál nevű falu temploma volt, amely község ugyanezen dézsmalajstromban 8 írttal szerepel.

Jankovácz kamarai birtok határának 1738-ban felvett határbejárási okmánya szerint Szent-Kata, Side és Kőlős (Kéles) határa összeér a Pericsiun nevű dombon, Okrugli-hát a jankai Szent-Kata és Kőlős közti határ, amely a halasi határ vonalában fekszik, öreg tanúk vallják ezt, a halasi levéltárban levő okmány szerint, és Érsekújvár, Buda bevételének koráról beszélnek.

1656-ban pedig Hallasi Szent-Gál, Szent-Katalin és Kakócz pusztákat Bernátfalvi Földvári János és Mihály, Rádai András és Manyoki Szabó Péter kapták adományként, — de ezen

9 Érdúlyhelyi Menyhért: A kalocsai érsekség a renaisance-korban Zenta, 1899 253 1.

a) Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején Bpest 1891. 1,-341 1.

8) Karácsonyi J. és Kollányi F.: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, Bpest 1909. IV—582-586 1.

8